Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 5. szám

5. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 255 lék 1985. évi és 1984. évi mértékének viszonya alapján kell megállapítani, oly módon, hogy az átlagos műszakszám növekedésének hatása a vállalat összes (fizikai és nem fizikai) teljes munkaidős dolgozójára vetüljön. f) Az átlagkereset folytonos munkaidörendben foglalkoztatottak számának bővüléséből adódó növekedését akkor lehet megállapítani, ha a folytonos munkaidőrendben foglalkoztatottak létszáma 1984-ről 1985-re — abszolút számban — növekedett. g) Az f) pont szerinti növekedésnek megfelelő létszámra vonatkoztatva ki kell számolni a folytonos munkaidőrendhez kapcsolt 10 százalékos pótlék átlagkereset-növelő hatását. E hatást a vállalat összes (fizikai és nem fizikai) teljes munkaidős dolgozójára vetítve kell kimutatni az átlagkereset folytonos munkaidőrendben foglalkoztatottak számának bővüléséből adódó százalékos növekedését. A kereseti adó alapja meghatározásának sajátos esetei. 6. 1985-ben és az azt követő években az e rendelkezés hatályba lépését megelőzően kiadott leirati rendelkezések alapján — e rendelkezés eltérő előírása hiányában — kereseti adó el nem engedhető, továbbá a keresetszabályozás mutatóinak bázisa nem korrigálható. E korlátozás nem érinti a szervezeti változással, vagy a létszámösszetétel változásával kapcsolatban 1984ben kiadott leiratok alapján elszámolható báziskorrekció 1985-ös áthúzódó hatásának érvényesíthetőségét. A keresetszint szabályozást alkalmazó vállalat esetében a 4. § (1) bekezdésében megjelölt adó kiszámításánál a keresetek számbavétele során csak a 2. számú melléklet 3. pontjában felsorolt összegek hagyhatók figyelmen kívül. Ha az e jogszabály hatályba lépésével egyidejűleg hatályát vesztő leirat valamely bérösszeg kedvezményezett elszámolását meghatározatlan időre írta elő, az 1985. évi keresetszabályozási mutatók bázisának megállapításánál a keresetnövekmény szabályozást és a központi keresetszabályozást alkalmazó vállalatnak az említett bérösszeget figyelembe kell vennie. Ellenkező esetben a bérösszeget a bázis megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ezt az előírást a többletadó meghatározásánál a keresetszint szabályozást alkalmazó vállalatnak is figyelembe kell vennie. A részesedési (jutalmazási) alapból teljesített kifizetések számbavételének sajátos esetei 7. a) Az 1984-ben részesedési alap helyett jogszabály alapján jutalmazási alapot képező vállalat esetében a 9. § (2)—(3) bekezdésének alkalmazásánál 1983. évi, illetve 1984. évi nyereségből képzett nettó részesedési alapon az 1983. évi, illetve 1984. évi nyereségből a jutalmazási alapba helyezett összeget — a tanácsi ingatlankezelő vállalatok esetében ezen felül a 113/1983. (PK 17.) PM—ÁBMH számú együttes utasítással módosított 116/1982. (PK. 18.) PM—ABMH számú együttes utasítás 13. § (2) bekezdésében meghatározott, különféle ráfordításként elszámolható összeget is — kell érteni. b) Az 1984-ben különféle ráfordításként elszámolható és jogszabály alapján a jutalmazási alapba helyezhető összegből 1984. év során teljesített keresetkifizetéseket — az a) pontban említett kivétellel — az 1985. évi átlagkereset-növekedés bázisának megállapításánál korlátozás nélkül kell figyelembe venni. 8. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke egyedi engedélyének hiányában nem számíthatók be az 1985. évi átlagkereset-növekedés bázisába azok az 1984. év során a részesedési alapból teljesített, keresetnek minősülő kifizetések, amelyek forrása a részesedési alapba külön előírás szerint, a vállalat 1984. évi feladat-teljesítése alapján közvetlenül behelyezhető összeg volt. Ezt a rendelkezést a keresetszint szabályozást alkalmazó vállalatnak a többletadó meghatározásánál figyelembe kell vennie. 9. A vállalat által külön előírások alapján 1984. év során közvetlenül a részesedési (jutalmazási) alapba helyezett összeg a 9. § (2)—(3) bekezdésének alkalmazásánál az 1983. évi, illetve 1984. évi nyereségből képzett nettó részesedési (jutalmazási) alapba nem számítható be. Vegyes rendelkezések 10. A 8. § (1) bekezdésének alkalmazásakor a hozzáadott érték 1984. évi összegének meghatározásánál az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredményt a 32/1984. (XI. 5.) PM számú rendelet 21. § (1) bekezdésének g), h), j) pontjában felsorolt vállalati árkülönbözeti tartalékalapok 1984. évi felhasználásával csökkenteni, illetve az 1934. évi képzéssel növelni kell. 11. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke — az Országos Tervhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben — további kereseti adó elengedési jogcímeket is meghatározhat. 12. Ha a 11. pont szerint megjelölt jogcímek alapján kedvezményezett keresetösszeg az átlagkeresetnövekedés viszonyítási alapjába beszámítható, a vállalatnak a 3. pont szerint kell eljárnia. Ha a 11. pont szerint megjelölt jogcímek alapján kedvezményezett keresetösszeg az átlagkereset-növekedés viszonyítási alapjába nem számitható be, a keresetösszeget a keresetszabályozás hatálya alá tartozó keresetösszeg megállapításánál 1985-bgn figyelmen kívül kell hagyni. 13. A 12. pontban foglaltakat a keresetnövekmény szabályozást és a központi keresetszabályozást alkalmazó vállalatnak, továbbá — kizárólag az átlagkereset növekedés megállapításánál — a keresetszint szabályozásban működő vállalatnak kell figyelembe vennie.