Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 5. szám

5. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE "247 * (4) A munkaszüneti napon végzett munkához — a (3) bekezdésben szabályozott kivétellel — és a túlmunkához az intézet parancsnokának engedélye szükséges. Pihenőidő 24. § (1) Az elítélt a szigorított javító-nevelő munka végrehajtása alatt évi tizenöt munkanap pihenőidőre jogosult. Az évi pihenőidő föld alatti munka esetében két munkanappal meghosszabbodik. Engedélyezni kell, hogy az elítélt az évi pihenőidő tartamára az intézetből és a kijelölt helységből eltávozzék. (2) Az évi pihenőidő naptári évre jár. Az elítélt a nem teljes naptári évben a munkában töltött idejének megfelelő évi pihenőidőre jogosult. (3) Az évi pihenőidőt úgy kell kiadni, hogy azt az elítélt a szigorított javító-nevelő munka végrehajtásának befejezése előtt teljes egészében letöltse. (4) Az évi pihenőidő a szigorított javító-nevelő munka végrehajtásának első hat hónapja alatt nem adható ki, ezt követően a büntetés már letöltött részével arányos tartamban adható ki. (5) Az évi pihenőidő csak különösen indokolt esetben adható ki kettőnél több részletben. (6) Az évi pihenőidő pénzben csak akkor váltható meg, ha azt a munkáltató részéről felmerült ok miatt nem adták ki. A munka díjazása 25. § (1) Az elítélt munkáját elsősorban a teljesítményéhez kötötten kell díjazni, időbér csak kivételesen alkalmazható. (2) A munkáltató az elítélt részére járó díjazást a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó rendelkezések alapján, valamint az Igazságügyi Minisztériummal kötött szerződésben megállapított egvéb juttatások szerint állapítja meg. (3) A munkáltató az elszámolásról névre szóló bérjegyzéket készít, és a nyugdíjjárulék levonása után a keresményeket a bérjegyzékkel megküldi az intézetnék. Munkavédelem (1) Az elítéltek részére az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit az erre vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásai szerint a munkáltató biztosítja. (2) Az üzemi baleset statisztikai bejelentésére és nyilvántartására azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek az általános szabványok szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkoznak azzal a kiegészítéssel, hogy az üzemi balesetről a munkáltató az intézetet is értesíti. (3) Ha az üzemi baleset a) a sérült halálát, b) három vagy több személy egyidejű sérülését, c) az orvos véleménye alapján életveszélyes sérülést, mérgezést vagy más egészségkárosodást, d) súlyos csonkulásos sérülést, e) érzékszerv elvesztését, f) feltűnő eltorzulást, bénulást vagy elmezavart okozott, az intézet az illetékes főügyészséget is értesiti. Társadalombiztosítási ellátás 27. § Az elítélt társadalombiztosítási ellátására a tár* sadalombiztosítási jogszabályok az irányadók. VI. fejezet Elhelyezés, anyagi és pénzügyi ellátás Lakóhelyiségek 28. § Az elítélteket közös lakóhelyiségekben kell el* helyezni. Egyéb helyiségek 29. § Az intézetben — a lakóhelyiségeken kívül megfelelő helyiségeket kell biztosítani az alábbi célokra: a) a szabadidő eltöltése és a közös foglalkozás; b) látogató fogadása, c) betegszoba, d) tisztálkodás és fürdós, f) étkezés, g) elkülönítés." Élelmezés 30. § (1) Az elítélt élelmezéséről az intézet a külön jogszabályban meghatározott élelmezési normák alapján gondoskodik. (2) Munkanapon legalább egyszeri meleg étke-, zést a munkáltató biztosít Ruházat 31. § (1) Az elítélt a saját ruháját viseli. (2) Az elítélt a saját költségén köteles gondoskodni ruházatának mosásáról, tisztántartásáról, karbantartásáról és pótlásáról. (3) A munkaruhát és az előírásoknak megfelelő védőruházatot az elítéltnek a munkáltató biztosítja.