Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 29. szám

898 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 29. szám rendelését; a Tervezet ezt a bíróság mérlegelésétől teszi függővé. A szigorított javító-nevelő munka súlya ugyanis a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának kötelező elrendelését nem indokolja, így lehetővé válik annak figyelembevétele, hogy a felfüggesztett szabadságvesztést milyen bűncselekmény miatt szabták ki, az elítélt pártfogó felügyelet alatt állt-e. Az 'ezzel ellentétes szabályozás azt jelentené, hogy a szigorított javító-nevelő munkát és a végrehajtani rendelt szabadságvesztést összbüntetésbe kellene foglalni, az összbüntetést pedig szabadságvesztésben kellene megállapítani (Tervezet 12. §), a szigorított javító-nevelő munka végrehajtására tehát nem is kerülne sor. — Ha viszont a szigorított javító-nevelő munkát felfüggesztett pénzbüntetés próbaideje alatt elkövetett bűncselekmény miatt szabják ki, a felfüggesztett büntetés végrehajtását el kell rendelni. A Tervezet ezt azzal összhangban szabályozza, hogy javító-nevelő munka vagy végrehajtandó pénzbüntetés kiszabása esetén is el kell rendelni a felfüggesztett pénzbüntetés végrehajtását. A 11. §-hoz A .Btk. 92. §-ának (1) bekezdése szerint a jogerős büntetéseket több határozott ideig tartó szabadságvesztésre, több javító-nevelő munkára, illetve határozott ideig tartó szabadságvesztésre és javító-nevelő munkára ítélés esetén összbüntetésbe kell foglalni. Á szigorított javító-nevelő munka határozott ideig tartó főbüntetés, ezért több ítélettel kiszabott szigorított javító-nevelő munka, valamint a szabadságvesztés vagy a javító-nevelő munka és a szigorított javító-nevelő munka összbüntetésbe foglalása szükséges. Célszerűtlen lenne ugyanis, hogy ezeket a büntetéseket összbüntetésbe foglalás nélkül, egymást követően hajtsák végre. A 12. §-hoz A szigorított javító-nevelő munka a törvény büntetési rendszerében a szabadságvesztésnél enyhébb, a javító-nevelő munkánál súlyosabb büntetés. A Tervezet ezért úgy rendelkezik, hogy az összbüntetést szabadságvesztés és szigorított javító-nevelő munka összbüntetésbe foglalása esetén szabadságvesztésben, szigorított javító-nevelő munka és javító-nevelő munka összbüntetésbe foglalása esetén szigorított javító-nevelő munkában keli megállapítani. Az utóbbi esetben két napi javító-nevelő munkának felel meg egy napi szigorított javító-nevelő munka; ez összhangban van azzal, hogy e két büntetés tartamát szabadságvesztéssel összbüntetésbe foglalás esetén miként kell számítani. A 13. §-hoz A különös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szerint, ha a bűncselekmény büntetési tétele vagylagosan szabadságvesztés, javító-nevelő munka vagy pénzbüntetés, különös visszaesőnél a büntetési tétel csak szabadságvesztés [Btk. 97. § (2) -bek.]. A Tervezet 19. §-a a Btk-ba olyan büntetési tételt iktat be, amelyben vagylagos büntetés a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka és a pénzbüntetés. A szigorított javító-nevelő munka bevezetésének céljával ellentétben állna, ha közveszélyes munkakerülés miatt különös visszaesőnél csak szabadságvesztést lehetne kiszabni. A Tervezet ezért a Btk. 97. §-ának (2) bekezdését úgy egészíti ki, < hogy ha a bűncselekmény vagylagos büntetési ié- ' tele szabadságvesztés, szigorított javító-nevelő munka, javító-nevelő munka vagy pénzbüntetés, különös visszaesőnél a büntetési* tétel szabadságvesztés vagy szigorított javító-nevelő munka. A 14. §-hoz A Tervezet a Btk. 99. §-ának (1) bekezdését azzal egészíti ki, hogy az előzetes fo^vatartás teljes idejét be kell számítani a kiszabott szigorított javító-nevelő munkába. Ezzel kapcsolatban nincs szükség sajátos számítási rendelkezésre, az előzetes fogvatartás teljes idejének beszámítása azt jelenti, hogy egy napi előzetes fogvatartást egy napi szigorított javító-nevelő munkának kell tekinteni. A 15. §-hoz Szigorított javító-nevelő munka kiszabása esetén a törvényi mentesítés bekövetkezésének időpontját a Tervezet a javító-nevelő munkára és a gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztésre vonatkozó rendelkezéssel azonosan szabályozza. Az elítéltnek a társadalomba való újbóli beilleszkedését, különösen a rendszeres munkavállalását segíti elő, hogy a szigorított javító-nevelő munka kitöltése napján mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A 16. §-hoz A fiatalkorú rendszeres munkára szoktatásának sajátos büntetőjogi eszköze a javítóintézeti nevelés. Ezért fiatalkorúval szemben szükségtelen szigorított javító-nevelő munka alkalmazása; a Tervezet ezt kizárja. A 17. §-hoz A szigorított javító-nevelő munka jellege folytán katonával szemben a szolgálati viszonyának fennállása alatt e büntetés kiszabása akkor sem lenne helyes, ha a katona a szolgálati viszonyának kezdete (pl. a sorkatonai szolgálatra való bevonulása) előtt követett el olyan bűncselekményt, amelyre a törvény szigorított javító-nevelő munka kiszabását egyébként lehetővé • teszi. A Tervezet ezért kizárja, hogy katonával szemben a szolgálati viszonyának tartama alatt szigorított javító-nevelő munkát szabjanak ki. A 18. §-hoz A Tervezet a sugárzó anyaggal való visszaélésnek a Btk. 264. §-ában meghatározott tényállását a „mást ilyen anyag felhasználásával fénye-