Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 26. szám

736 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 26. szám bályozás alkalmazása esetén az érdekeltség5 alapból személyi jövedelemként kifizetett összeg után részesedési adót fizet. (2) Az érdekeltségi alapból kifizetett személyi jövedelemnek az egy főre jutó nyereségtől függően a munkadíj tömeghez viszonyított legfeljebb tizennyolc százaléka mentesíthető a részesedési adó-kötelezettség alól. Jogszabály egyéb adómentességet is megállapíthat. (3) Az adó alapja az érdekeltségi alapból kifizetett személyi jövedelmeknek a (2) bekezdés alapján meghatározott összegen felüli része. (4) Az adó mértéke az adóalapnak a munkadíjtömeghez viszonyított első százaléka után száz százalék, a második százaléka után kettőszáz százalék, az ezt meghaladó rész után négyszáz százalék. 18. § .A mezőgazdasági nagyüzem, az agráripari egyesülés és a vízgazdálkodási társulat a keresetszabályozó adókat az érdekeltségi alapból köteles fedezni. TERMELÉSI ADÓ .Adókötelezettség 19. § A mezőgazdasági nagyüzem, az agráripari egyesülés, továbbá a mezőgazdasági, élelmiszeripari vagy erdőgazdálkodási ágazatba sorolt egyesülés (a továbbiakban: egyesülés) az ipari termék-előállítás, építési-szerelési, kereskedelmi (vendéglátó) és szolgáltató tevékenysége után. valamint a vízgazdálkodási társulat a nem alapfeladatai körébe tartozó tevékenysége után termelési adót fizet. Adómentesség 20. § (1) A mezőgazdasági nagyüzem, az agráripari egyesülés, a vízgazdálkodási társulat és az egyelés mentes a "termelési adó alól a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szolgáltatás, a baromfi- és tojásfeldolgozóipari, a tartósító-, bor-, hús-, tej-, malom-, cukor-, fűrész- és lemezipari termék-előállítás, valamint a meliorációs munkák után. (2) Mentes a termelési adó alól a jogi személyiségű gazdasági társulás által a tagjai, illetve a tagjai által a jogi személyiségű társulás részére végr zett tevékenység. Jogszabály egyéb adómentességet is megállapíthat., l Az adó alapja és mértéke 21. § (1) A termelési adó alapja az adóköteles tevékenység nettó árbevétele, ,az építési-szerelési, szolgáltató, valamint a szuszpenziós műtrágya-előállító tevékenységnél a tevékenységből elért árbevétel közvetlen anyagköltséggel csökkentett összege, a kereskedelmi (vendéglátó) tevékenységnél az árbevételnek az árrésből származó összege. (2) Az adó mértéke tevékenység csoportok szerint nullától tizenöt százalékig terjedhet. (3) A termelési adót különféle ráfordításként kell elszámolni. Adókedvezmény 22. § A termelési adóból azt az állami gazdaságot, mezőgazdasági termelőszövetkezetet és mezőgazdasági szakszövetkezetet, amelyben a szántóterület hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelme p) 14,1 aranykorona alatt van, negyven százalékos, • b) 14,1—17,1 aranykorona között van, tizenöt százalékos adókedvezmény illeti meg. FELHALMOZÁSI ADÓ Adókötelezettség * 23. § A mezőgazdasági nagyüzem, az agráripari egyesülés, a vízgazdálkodási társulat és az égyesülés érdekeltségi alapjából a felhalmozási célú felhasználások után felhalmozási adót fizet. Adómentesség 24. § Mentes a felhalmozási adó alól az ültetvénytelepítés, a melioráció, a saját termelésű mezegazdásági készletek — beleértve az élelmiszeripari szakágazatok által felvásárolt mezőgazdasági készleteket is — tartós növekménye és a jogszabályban meghatározott mezőgazdasági gépek beszerzése, továbbá az erdőgazdálkodás ágazatba sorolt állami vállalat erdőgazdasági gépbeszerzése és az erdőfeltárást szolgáló - mélyépítési beruházások, valamint a vízgazdálkodási társulatnak a meliorációhoz kapcsolódó helyi jelentőségű és közcélú vízl rendezést szolgáló beruházása.