Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 24. szám

"648 TANÁCSOK KÖZLÖNYÉ 24. szám vábbá rövid lejáratú kölcsönökkel és értékpapírokkal kell fedezve lenniük. (3) A Bank által kibocsátott bankjegyeket és érméket magyar törvényes értékben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértékben elfogadni. (4) A hamis bankjegyet és érmét ellenérték nélkül be kell szolgáltatni a Bankhoz. (5) A csonka forintbankjegyért a Bank arányosan csökkentett ellenértéket térít, feltéve, hogy a bankjegynek legalább egybefüggő fele részét benyújtják. A sérült bankjegyek becseréséléséért a Bank költséget számít .fel. A csonka vagy sérült forintérmékért a Bank ellenértéket nem térít. (6) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét a Bank nem téríti meg. Bankjegy vagy érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható." 3. § A tvr. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Á Bank a Minisztertanács közvetlen felügyelete alatt működik." 4. § A tvr. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A Bank elnökét az Elnöki Tanács, első elnökhelyettesét és elnökhelyetteseit a Minisztertanács nevezi ki." 5. § A tvr. 6. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „6. § (1) A Bankot jegybanki feladatainak ellátásával összefüggésben keletkező — akár lejárt, akár le nem járt — követelése tekintetében, belföldi adósának bármilyen címen birtokába jutott vagyontárgyai felett törvényes zálogjog illeti meg. A Bank követelését törvényes zálogjoga alapján a zálogtárgyakból bírósági eljárás nélkül, a legalkalmasabbnak talált módon elégítheti ki. (2) A Bankot követelései tekintetében adósának vagyonán — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a köztartozásokat közvetlenül követe rangsorban illeti meg a kielégítési jog. (3) A Bank ellen bírósági eljárás belföldön csak Budapesten indítható, és a Bank más személyek ellen — a munkaviszonyból származó perek kivételével — Budapesten indíthat eljárást akkor is, ha egyébként budapesti bíróság nem. lenne illetékes." 6. § Ez a törvényerejű rendelet 1985. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a tvr. 8. § (1) bekezdésének második mondata, valamint a 8. § (2) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti, a 8. § (1) bekezdésében pedig az utalás az 1. § (2) és (4) bekezdése helyett az 1. § (2) bekezdésére és l/A. §-ra módosul. Losonczi Pál s. k., Katona Imre s. k., a Magyar Népköztársaság a Magyar Népköztársaság EÍnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke titkára A Minisztertanács rendeletei A minisztertanács 31/1984. (X. 31.) számú rendelete a tisztességtelen ár megállapításáról A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. törvény 17. §-ának (3) bekezdése alapján a Minisztertanács a következőket rendeli: 1. § (1) A rendelet hatálya a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyek és magánszemélyek — ide értve a magánszemélyek társaságait is — által belföldön forgalomba hózott termék (anyag, félkésztermék, késztermék, építmény stb.) árára, valamint az általuk belföldön teljesített szolgáltatás díjára (a továbbiakban együtt: termék ára) terjed ki. (2) Az ár a hozzátartozó áralkalmazási feltételiekkel (pl. minőség, teljesítési hely) együtt értelmezendő. 2. § Hatósági árforma esetén tisztességtelen az ár, hal a termék hatósági áránál magasabb vagy legalá-^ csonyabb hatósági áránál alacsonyabb. 3. § Szabad árforma esetén tisztességtelen az ár, ha a) aránytalanul magas, b) a külön jogszabályban előírt import árkorlátnál magasabb, c) azt a külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzés körébe tartozó energiahordozóknál, ipari alap-; anyagoknál és félkész termékeknél a külkereske-, delmi árak követésére vonatkozó- jogszabály rendelkezéseinek a megsértésével érvényesítik, d) azt a feldolgozóipari termékek külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzésére vonatkozó ren-j delkezések megsértésével érvényesítik, e) azt az árváltoztatás előzetes bejelentési kötelezettségének elmulasztásával vagy az áremelés felfüggesztésére előírt határidő lejárta előtt emelik fel. 4. § Szabad árforma esetén tisztességtelen az ár ak-* kor is, ha az árat érvényesítő a) gyengébb minőségű, felszereltségű vagy csomagolású terméket változatlan, magasabb vagy nem arányosan csökkentett áron hoz forgalomba}