Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)
1984 / 24. szám
24. szám TANÁCSOK személyiség hiányára tekintettel — valamennyi tagot egyetemlegesen kell sújtani a gazdasági bírsággal. A gazdasági bírság kiszabására alapot adó magatartásokat a javaslat tartalmazza. Vannak azonban olyan üldözendő gazdálkodási magatartások is, amelyek — jellegüknél fogva — nem tartozhatnak a tisztességtelen gazdasági tevékenységről szóló jogszabály hatálya alá (pl. engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység, minőségvédelmi érdek megsértése, a munkavédelmi szabályok megsértése stb.). Ezekről külön jogszabály rendelkezik. Ugyanez a jogszabály tartalmazza a gazdasági bírság kiszabására vonatkozó eljárás rendjét, így az indítványozók köréről, a bírság mértékéről, a bírósági hatáskörről és a szignalizációs kötelezettségről szóló rendelkezéseket stb. (22. §). A javaslat csak a tisztességtelen gazdasági tevékenység speciális szankcióit tartalmazza. Ez azonban nem jelent kizárólagosságot. A javaslat rendelkezéseinek megsértése esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint egyéb polgári jogi szankciók alkalmazásának, illetőleg szabálysértési vagy büntető eljárás lefolytatásának is helye lehet (23. §). A 24. §-hoz Á javaslat rendelkezéseinek érvényre juttatását nem bízza csupán a gazdasági tevékenységet folytatókra, vagy a fogyasztókra, illetőleg ezek érdekképviseleti szerveire, hanem azt a piacfelügyeletet gyakorló minisztérium (országos hatáskörű szerv) feladatává is teszi. Feladatának ellátása érdekében feljogosítja e szervet, hogy bármely — a javaslat rendelkezéseibe ütköző — magatartás további folytatását megtiltsa és határozata azonnali végrehajtását elrendelje/A piacfelügyeleti szerv eme jogosultsága a fentiek mellett azon is alapul, hogy az egyéni jogérvényesítés nem minden esetben tekinthető a javaslat által tilalmazott magatartások leküzdése leghatásosabb módjának. A javaslat az általános feljogosítás mellett két kivételt is tartalmaz. Nem jogosult a piacfelügyeletet gyakorló szerv a magatartás folytatását megtiltani a 8. és 16. §-ban meghatározott esetekben. Az előbbinél befejezett magatartásról van szó, míg az utóbbi esetében — a szerződéses kapcsolatra is tekintettel — kifejezetten a bíróság van feljogosítva intézkedésre. A piacfelügyeletet gyakorló szerv eljárásáról ezen belül különösen arról, hogy mely szerv jogosult eljárni, illetőleg eljárása során milyen egyeztetéseket kell lefolytatnia a piacfelügyeletről szóló külön jogszabály rendelkezik. Egyebekben az eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló 1981. évi I. törvényt kell megfelelően alkalmazni. A piacfelügyeletet gyakorló szerv határozata a gazdasági folyamatokat jelentősen befolyásoló eszköz, ezért garanciális okból külön jogszabály lehetővé teszi, hogy a továbbfolytatás tilalmát elrendelő KQZLÖNYE 639 határozatot az érdekeltek a bíróság előtt megtámadhassák. Ha a jogosult a javaslatba ütköző magatartás folytatásának megtiltása iránt maga kezdeményezett pert a bíróságnál, és ugyanezen magatartás miatt már a piacfelügyeletet gyakorló szerv is megindította az eljárást, a felesleges párhuzamosság elkerülése érdekében a javaslat a bírósági eljárás elsőbbségét juttatja kifejezésre. Kimondja, hogy ebben az esetben a piacfelügyeletet gyakorló szerv köteles az eljárását felfüggeszteni. A 25. §-hoz A javaslat lehetőséget ad arra, hogy az érdekeltek a Magyar Kereskedelmi Kamarától vagy a Fogyasztók Országos Tanácsától, illetőleg a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveitől közösen kérhessék — az indokolatlan és költséges pereskedés helyett — vitáik egyeztető eljárás keretében való rendezését. Az egyeztetést végző szerv állásfoglalása ajánlás, az tehát az érdekeltekre nem kötelező. Az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén a sérelmet szenvedett fél számára a bíróság előtti jogérvényesítés lehetősége nyitva áll. Záró rendelkezések A 26—28. §-hoz Á vitás ügyek jelentőségére és a perek várható bonyolultságára is figyelemmel a javaslat kimondja, hogy a rendelkezéseinek megsértése miatt indult perek megyei bírósági hatáskörbe tartoznak (26. §). A javaslat 27. §-ának indokolása — tartalmára tekintettel — beépítésre került a 12. § indokolásának szövegébe. A 28. § a hatályba léptető rendelkezést tartalmazza és felsorolja a hatályon kívül helyezésre kerülő törvényi szintű jogszabályokat (27-^28. §). Törvényerefű rendeleSok A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1984. évi 22. számú törvényerejű rendelete az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény módosításáról A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvényt (a továbbiakban: Vt.) az alábbiak szerint módosítja:
