Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 21. szám

21. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 605 A kód negyedik jegyének tartalma nem váltó* zik. B) A TERÜLETI SZÁMJELRENDSZER, 1934. című kiadvány 1. fejezete 1984. július 1-i hatály­lyal kiegészül az alábbi ponttal: 1.2.10 A mezőgazdasági tájkörzet kód A mezőgazdasági tájkörzetek a természeti adott­ságok, döntően a föld termőképessége alapján kö­rülhatárolt, e szempontok szerint viszonylag ho­mogén, összefüggő területi egységek. A tájkörzet­rendszer lefedi az ország egész területét, azaz minden település és minden termelőszövetkezet része egy — és csakis egy — tájkörzetnek. A kialakított rendszer három szintű. A legalsó szintet a mikrokörzetek képezik, lehatárolásuk a megyéken belül történt, a megye határát nem lé­pik át még az esetben sem, ha ezzel a talajadott­ság szempontjából homogén területet a körzetha­tár kettévág. A' mező szintet egy olyan körzetbe­osztás képezi, amely már nincs tekintettel a me­gyehatárokra, hanem elsősorban a talajadottsá­gokat veszi figyelembe, és az ebből a szempontból homogén területeket tekinti tájkörzetnek. Ezek a mezokörzetek vagy egybeesnek egy mikrokör­zettel, vagy két vagy több szomszédos megye egy-egy részterületéből, azaz mikrokörzetéből te­vődnek össze. A legfelső szintet a makrokörzetek alkotják, amelyek több mezokörzetből felépülő, nagyobb területi egységei az országnak. Méretü­ket tekintve esetenként több megyényi területre is kiterjednek. Az ország területén 9 makrokör­zet. 36 mezokörzet és 82 mikrokörzet került ki­alakításra. A települések mezőgazdasági tájkörzetbe való tartozását 3 pozíciós kód fejezi ki. Az 1. pozíció a makrokörzetek kódja (egyszerű sorszám 1-től 9-ig). A 2. pozíció a mezokörzetek megkülönböztetésére szolgál, azaz a mezokörzet sorszáma a makrokörzeten be­lül. A 3. pozíció a mikrokörzet sorszáma a megyén belül. A mezőgazdasági tájkörzet azonosítására szol­gáló kódszámot a 4—5. pozíción kiegészíti a me­gyekód. A 3—5. pozíciók együttes felhasználása teszi lehetővé a megye és a megyén belüli mik­rokörzeti beosztás azonosítását. C) A TERÜLETI SZÁMJELRENDSZER, 1934. című kiadvány 2. fejezete 1984. július 1-i hatály­lyal kiegészül az alábbi ponttal: 2.12 A mezőgazdasági tájkörzet kód (1.2.10) nó­menklatúrája T3 í ; DB körzet kód M e g n e v ez é s 1 ÉSZAKI KÖZÉPHEGYSÉG 11 BÖRZSÖNY—CSERHÁT VIDÉKE 111 12 Ipoly völgye 112 12 Cserhát vidéke 113 13 Börzsöny vidéke 12 MÁTRA—BÜKK ÉSZAKI TÉRSÉG 121 05 123 10 Észak-Borsod Mátra—Bükk északi vidéke 13 MÁTRA—BÜKK ELŐTERE 131 10 Közép Hevesi térség 133 12 Mátra alja 134 05 Mezőség , 14 MÁTRA—BÜKK DÉLI LEJTŐJE 142 10 Mátra—Bükk déli lejtője 143 05 Bükkalja 15 SAJÓ ÉS HERNÁD VÖLGYE 152 05 ' Sajó és Hernád völgye 16 HEGYKÖZ 166 05 Hegyköz 2 NYÍRSÉG 21 FELSŐ TISZA VIDÉK 211 15 Tiszavasvári vidéke 212 15 Rétköz 213 15 Szatmár—Beregi síkság 217 05 Bodrogköz 218 05 Taktaköz 22 NYÍRSÉG 223 09 Nyírség—Erdőspuszták 224 15 225 15 Észak-Nyírség Dél-Nyírség 3 TISZA ÉS KÖRÖS-MENTE 31 KÖZÉP TISZA VIDÉK 311 09 Tiszamellék 312 16 Nagykunság 313 16 Tiszazug 314 10 Hevesi Tiszavidék 315 05 Tiszamente 32 HAJDÜSÁG 322 09 Hajdúság

Next

/
Thumbnails
Contents