Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 8. szám

8. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 249 tási szervével, illetőleg az egységes szakigazgatási szervvel áll munkaviszonyban, ugyanakkor azonban a munkaviszony létesítésénél (megszüntetésénél, alapbér, jutalom, fegyelmi és anyagi felelősség megállapításánál stb.) meghatározza a társult tanácsok illetékes szervének kezdeményezési, véleményezési jogkörét. A munkáltatói jogosítványokat lehetőség szerint közös megegyezéssel célszerű gyakorolni; — a kiadmányozási jogkör a társulás székhelyén működő szakigazgatási szerv vezetőjét (községben a vb-titkárt) illeti meg, aki az általános szabályok szerint ezt átruházhatja a társulás ügyintézőjére; — a társulás a döntés előtt gondoskodik a társult tanácsok (szakigazgatási szervek) véleményének megismeréséről, illetőleg — ha a helyi érdekek, helyi ismeretek ezt szükségessé teszik — a határozatok egy példányát az érintett tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének megküldi tájékoztatás és a végrehajtás esetleges ellenőrzése érdekében; 1 c) az ügyfélfogadás gyakorlata körében, hogy — ügyfélfogadást tartanak — a társult községek számától függően — hetente meghatározott időtartamban, valamennyi társult községben, az ügyfélfogadás lehetséges formáinak teljes körű kihasználásával (pl. igazgatási nap, kihelyezett ügyfélfogadás); — a társulás székhelyén — különösen a mezőgazdasági munkákhoz igazodóan — szükség szerint meghosszabbított ügyfélfogadást is tartanak; — lehetővé teszik a társulás helyszíni ügyfélfogadási idején kívül is az eljárás megindítását, tájékoztatók és beadványmihták átadását, a lakosság egyedi ügyeiben való -eligazodását; d) a megállapodás felbontásának körében, hogy — a megállapodás felbontása az azt megkötő szervek hatáskörébe tartozik, erre a tanács kötelezheti a végrehaitó bizottságot. A kilépési szándékot általában az év vége előtt legalább 3 hónappal indokolt bejelenteni, az év végi kilépési határidővel; — a kilépést is lehetőség szerint megegyezéssel indokolt megoldani, és ennek során érvényesíteni az irányadó munkajogi, ügyiratkezelési stb. szabályokat és gondoskodni a társulás ügyeinek ügyintézési határidőn belüli elintézéséről. 7. Szakember együttes alkalmazása esetén (irányelv 2/a. pont) a megállapodás azt is tartalmazza, hog"r a munkáltatói jogok körében tervezett intézkedéseiket a végrehajtó bizottságok öszszehangolják, arról kölcsönösen tájékoztatják egymást; meghatározzák az ügyfélfogadás idejét és időtartamát és a megállapodás felbontásában együttműködve járnak el. 8. Ezen irányelv megjelenésével hatályát veszti a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának 1/1977. (TK 50.) MT TH számú irányelve a községi építésügyi hatáskörök ellátásáról Dr. Fonyó Oyula s. k.. a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettes* i Vegyes rendelkezések Az Egészségügyi Minisztérium 7005/1984. (Eü. K. 5.) EüM számú irányelve a szociális ellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról A nyugellátások és egyéb ellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló 45/1970. (XI. 4.) Korm. számú rendelet, valamint az azt kiegészítő 32/1973. (XII. 23.) MT, a 38/1975. (XII. 28.) MT, a 48/1977. (XII. 21.) MT, a 18/1981. (VI. 13.) MT, a 4/1981. (XII. 12.) HM—EüM—PM, továbbá a 9/1982. (IV. 15.) MT és a 32/1982. (VIII. 11.) MT, valamint a 8/1984. (I. 23.) MT számú rendelet végrehajtásának elősegítése érdekében az alábbiakra hívjuk fel az illetékes szakigazgatási szervek figyelmét. 1. A szociális ellátások összegét 1984. január 1-től havi 170,— Ft-tal (100+70 forinttal) fel kell emelni. 2. A havi 170,— (100-f-70) Ft-os emelésnél az alábbiak figyelembevételével kell eljárni: a) Ha egy személy részére több ellátást állapítanak meg, illetve folyósítanak (pl. nyugdíj, járadék, vakok rendszeres szociális segélye mellett vakok személyi járadéka vagy hadigondozási pénzellátás; mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék mellett rendszeres szociális segély stb.), az ellátások együttes összegét kell havi 170,— {100+70) Ft-tal növelni. b) Ha a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított nyugdíjat, járadékot rendszeres szociális segéllyel (beleértve a részsegélyt is) vagy vakok személyi járadékával egészítik ki, havi 170,— (100+70) Ft-tal az alapnyugdíj, illetőleg a járadék összege emelhető. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni bármely egyéb ellátással együtt folyósított járulékos ellátásra is (pl. hadigondozási járadék mellett folyósított ápolási pótdíj stb.). Ennek megfelelően nem emelkedik pl. a tsz. járadékosoknak vagy a vak személyi járadékosoknak folyósított rendszeres szociális segély, a nyugdíjasoknak folyósított vak személyi járadék, vagy a nyugdíjasoknak folyósított hadigondozási járadék összege, ha a nyugellátás összege havi 170.— (100+70) forinttal emelésre került. A havi 2800 forintot meghaladó nyugellátás mellett folyósított szociális ellátást azonban havi 70, — Ft-tal emelni kell. mert a nyugdíjat ezzel az összeggel nem emelték. 3. A 32/1973. {XII; 23.) MT számú rendelet szerint és annak hatályba lépése után az egyes ellátások emelésével, kiegészítésével összefüggésben kiadott rendelkezések értelmében kettős vagy többes ellátás esetén általában csak az egyik ellátást lehet emelni, illetve kiegészíteni, Az újonnan megállapításra kerülő ellátások összegét az államigazgatási határozatban meg kell jelölni.