Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 7. szám

7. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 221 illetőleg építési igazgatási társulás működési te­rületére. A felügyelet létesítésével egy időben célszerű megszervezni a társadalmi- közreműködők hálóza­tát, akik a felügyelet tevékenységét támogatják és együttműködnek a felügyelettel. Ezt a tevé­kenységet a településen végzett társadalmi munka értékelésénél figyelembe lehet venni. A jogszabályban meghatározott jogok csupán a felügyelőt illetik meg. Ezért a társadalmi közre­működőket önálló ellenőrzési feladattal nem lehet megbízni, a felügyelőkkel együtt célszerű járőr­szolgálatra beosztani, akiknek az intézkedése so­rán hatósági tanúként is igénybe lehet venni. A társadalmi közreműködők a felügyelet részére jel­zéseket adhatnak az általuk tapasztalt szabályta­lanságokról. 2. A felügyelet közvetlen irányítását városok­ban (városi jogú nagyközségekben) a tanács vég­rehajtó bizottsága által kijelölt szakigazgatási szerv, községekben pedig a községi szakigazgatási szerv, látja el. Városokban (városi jogú nagyköz­ségekben) a közvetlen irányítás ellátásával cél­szerű az igazgatási feladatokat ellátó szakigazga­tási szervet megbízni. 3. A felügyelet létrehozásával egyidejűleg in­dokolt kidolgozni, és a végrehajtó bizottság elé terjeszteni jóváhagyásra a szervezeti és működé­si szabályzatát. A szervezeti és működési szabályzat tartalmaz­za a felügyelet jogállását, szervezetét, feladatait, hatáskörét és a felügyelők munkaviszonyával kap­csolatos szabályokat. A szervezeti és működési szabályzatban külö­nösen a következőket célszerű felvenni: aj a felügyelet jogállása körében a szervezeti hovatartozást, az irányítás és a képviselet rend­jét; b) az ellenőrzési feladatokat, az ezzel öszefüg­gő jogokat és kötelezettségeket, kapcsolattartás rendszerét, valamint a munka és ellenőrzés főbb módszereit; c) a munkaviszony körében a felügyelet veze­tőjének kinevezését, a felügyelőkkel kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét, a mun­kaidő-beosztást, a szolgálati beosztást, az egyen­ruha és könnygázszóró palack használatával kap^­csolatos kérdéseket. 4. Társulásos formában létrehozott felügyelet esetén, az irányítás rendjét, valamint az alapvető szervezeti és működési szabályokat a megállapo­dásban kell rögzíteni. 5. A lakosság egyértelmű tájékozódása érdeké­ben — az azonos feladatokra is tekintettel —, újabb felügyeletek szervezése esetén, a fővárosi közterület-felügyelők egyenruházatát célszerű ala­pul venni; a különböző helyeken szervezett fel­ügyeleteket az egyenruhán viselendő jelvénnyel kell megkülönböztetni. Dr. Papp Lajos s. k., államtitkár a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke Vegyes rendelkezések Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal 8001/1984. (Mü. K. 1.) ÁBMH számú tájékoztatója a heti 40 órás munkaidő kiterjesztésével összefüggő egyes kérdésekről A heti 40 órás munkaidő bevezetésének egyik feltétele, hogy a munkaidő-csökkentés miatt a dolgozók bére nem csökkenhet. Ennek érdekében — az időbéres dolgozók órabérét a munkaidő­csökkentés arányában emelni kell (heti 42 óráról 40 órára történő munkaidő-csökkentésnél az óra­bértételek emelésének mértke 5%), — a teljesítménybérben foglalkoztatott dolgo­zóknál a munkák, illetve a munkások besorolás szerinti bérének olyan mértékű növelése válhat szükségessé — a műszaki technológiai és szerve­zési intézkedések kihatásának a munkanormákon történő egyidejű átvezetése mellett —, amely biztosítja a csökkentett munkaidőre előírt megnö­velt teljesítménykövetelmények elérése esetén a munkaidő-csökkentés előtti keresetet. A munkaidő-csökkentés miatt alkalmazott fenti béremelések összegével az alapbérrendszerek bér­tételei túlléphetők. A havi kereset egy órára eső részének megál­lapításánál — heti 40 órás munkaidő esetén — a kereset 1/174-ed részét kell alapul venni. A munkaidő-csökkentés a főállás mellett foglal­koztatás időkereteit is módosítja: a 40 órás tör­vényes munakidő alapulvételével megállapítható munkaidő — külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — másodállásban havi 43,5, mellékfog­lalkozásban és .munkavégzésre irányuló — enge­délyezés alá eső — egyéb jogviszonyban havi 53, illetve fizikai tevékenység esetén 87 óráig terjed­het. Egyéb kérdésekben, így különösen az általá­nosnál hosszabb munkaidővel foglalkoztatottak munakidejével és a munkaközi szünettel kapcso­latban az 5314/1981. (Mü. K. 9.) MüM számú köz­lemény 1—3. és 6. pontjában foglaltakat kell meg­felelően figyelembe venni. Budapest Főváros Tanácsa V. B. Tervgazdasági és Munkaügyi Főosztályának 31,503/113/1984. számú intézkedése a nyugdíjasok éves foglalkoztatási keretének 1984. évi felemeléséről A felügyeleti szervek és a munkáltatók Kezde­ményezésére :— tekintettel a főváros munkaerő­helyzetére — a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. Í4.) MT számú rendélet módosítása-

Next

/
Thumbnails
Contents