Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 3. szám

3. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 87 A kirendeltség szervezetének, a tanáccsal és szerveivel való kapcsolatai rendjének a szervezeti és működési szabályzatban történő meghatározásakor abból indokolt kiindulni, hogy a községben egységes szakigazgatási szerv működik, ebből következően a kirendeltség szervezetét, kapcsolatai rendjét tekintve, nem lehet más, mint az egységes szakigazgatási szerv területileg elkülönült része. Hasonlóan alakul a megyei városokban működő kirendeltségek szervezeti jogállása is. Ezekre általában az egységes szerv belső szervezeti egységeire vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazása célszerű. A városokban tagolt szakigazgatási szervezet működik. Az összetett feladatkörű, területi alapon szervezett kirendeltség itt nem egyik vagy másik szakigazgatási szerv, hanem a szakigazgatási szervezet része, amely a szakigazgatási szervek feladatköréből a tanács által meghatározott működési területén a tanács által meghatározott egyes feladatokat lát el, gyakorolja a feladatok ellátásához szükséges hatáskört, hatósági jogkört. A kirendeltség, mint a szakigazgatási szervezet része, szervezetének kapcsolatai rendjének meghatározásakor általában az egyes osztályokra vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazása indokolt, míg szakmai feladataik ellátásának irányítása legcélszerűbben az illetékes szakigazgatási szervek vezetői által történhet. A helyi szakigazgatási tevékenység irányítása Tt. 69. § (1) A helyi szakigazgatási tevékenységet a helyi tanács végrehajtó bizottsága útján a fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei irányítják. E tevékenységük körében: a) szakmai irányelveket és elvi állásfoglalásokat adnak ki; b) figyelemmel kísérik és ellenőrzik a jogszabályok végrehajtását, az ágazati feladatok érvényesülését; tapasztalataikról tájékoztatják a végrehajtó bizottságot; c) adatokat, beszámolót kérnek a tájékoztatás meghatározott rendjében; d) kezdeményezik a helyi tanács jogszabálysértő rendeletének vagy határozatának megsemmisítését; e) halasztó hatályú előterjesztést tehetnek saját végrehajtó bizottságukhoz a helyi tanács végrehajtó bizottságának jogszabálysértő határozatával szemben. (2) A fővárosi és a megyei szakigazgatási szerv vezetője: a) a hatósági ügyintézés felügyelete körében gyakorolja a részére jogszabályban megállapított jogokat; b) törvényben, törvényerejű rendeletben, minisztertanácsi rendeletben és határozatban meghatározott esetben utasítást adhat a helyi szakigazgatási szerv vezetőiének. 1. A fővárosi, megyei szakigazgatási szervek jogai a helyi szakigazgatási tevékenység irányi' tása körében. A Tt. 69. §-a alapján a helyi szakigazgatási tevékenységet a fővárosi, megyei szakigazgatási szervek, illetve azok vezetői irányítják. Az irányítás — fő szabályként — szervezeti alárendeltség nélkül és a helyi tanácsok végrehajtó bizottságain kérészül érvényesül. A helyi szákigazgatási tevékenység fogalomkörébe alapvetően a helyi szakigazgatási szervek által ellátott hatósági, irányító-felügyeleti, illetve az ún. elvi igazgatási tevékenység tartozik. A helyi szákigazgatási szervek a hatósági tevékenység során államigazgatási ügyek kapcsán az ügyfelek jogait, kötelezettségeit állapítják meg, részükre adatokat igazolnák, nyilvántartást vezetnek, valamint hatósági ellenőrzést végeznek, továbbá felügyeletet gyakorolnak egyes nem tanácsi szervek tevékenységének törvényessége felett. Az irányító-felügy életi tevékenység keretében történik a vállálatfelügyelettel, intézményirányítással kapcsolatos hatáskörök gyakorlása. Az elvi igazgatási tevékenység során a szakigazgatási szervek, illetve jogszabályban meghatározott körben vezetőik, ellátják a tanács és a végrehajtó bizottság döntéseinek előkészítésével, a döntések végrehajtásának szervezésével, ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységet. A helyi szakigazgatási tevékenység irányítása a jogszabályokban meghatározott irányítási jogosítványok gyakorlásával és annak figyelembevételével történik, hogy a jogszabályok a helyi szakigazgatási szervek önállóságának körét és mértékét is meghatározzák (Tt. 7. §). Az irányítási jogosítványokat részben a Tt. részben azonban más jogszabályok határozzák meg. Maga a Tt. elsősorban azokat a jogosítványokat vonja szabályozási körébe [Tt. 69. § (1) bek.], 'amelyek általában valamennyi irányított tevékenységfajtára nézve érvényesülnek, különös tekintettel az irányító-felügyeleti és az kivi igazgatási tevékenységre. A hatósági tevékenység irányításával kapcsolatos jogosítványokat elsősorban az Ae., illetve a szabálysértésekről szóló tv. határozzák meg; ezekre a Tt. csak utaló rendelkezést tartalmaz [Tt. 69. § (2) bek.]. A Tt-ben meghatározott általános szabályok mellett további sajátos rendelkezések érvényesülnek a vállalatfelügyelet, illetve az intézményirányítás vonatkozásában is. így az irányítási jogosítványok alkalmazását, tartálmát az irányított tevékenységfajták határozzák meg. A Tt-ben meghatározott irányítási jogosítványok közül különösen fontos helyet foglalnak el a szakmai irányelvek és az elvi állásfoglalások. Érvényesítésüket — hasonlóan a jogszabályok, ágazati feladatok érvényesüléséhez — az irányító szerv figyelemmel kíséri, ellenőrzi, tapasztalatairól tájékoztatja a helyi végrehajtó bizottságot, amely ennek kapcsán gyakorolhatja a szákigaz-