Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 22. szám

720 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból kerül sor. Ha a magánindítványt a békítés eredményeként vonják vissza, a szabálysértési hatóság dönt arról, hogy a magánindítvány előterjesztője vagy az elkövető viseli az eljárási költséget. 1. A becsületsértési ügyekben a meghallgatásra a sértettet akkor is meg kell idézni, ha a sértett nem az elkövető lakóhelye szerint illetékes hatóság területén lakik. A szabálysértési hatóság az 1979. évi 10. számú törvényerejű rendelettel módosított 1968. évi I. törvény (továbbiakban: Sztv.) 78/B. § (1) bekezdése értelmében az ügy tárgyaláson kívüli elintézése, illetve a tárgyalás előtt az elkövetőt és a sértettet személyes meghallgatásra idézi meg, a képviselőiket értesíti. Ha az ügyben több sértett van, a személyes meghallgatásra valamennyi sértettet meg kell idézni. A szabályozás abból az ügyek többségét jellemző esetből indul ki, hogy az elkövető és a sértett lakóhelye azonos. Ekkor az idézés gondot nem jelent, mivel az eljárás lefolytatására általában az elkövető állandó lakóhelye szerint illetékes szabálysértési hatóság jogosult. Azokban az elvétve, de ténylegesen előforduló esetekben, amikor a becsületsértés sértettjének és a cselekmény elkövetőjének lakóhelye nem azonos helységben van, — pl. úz elkövető Győrben, a sértett Nyíregyházán lakik és dolgozik — gyakorlati gondot jelent az együttes meghallgatás. A becsületsértés tényállásával a jogszabály az embei'i méltóságot sértő cselekményekkel szemben ad jogvédelmet. Becsületsértés szabálysértése miatt magánindítvány alapján a sértett feljelentésére indul meg az eljárás, A sértett megítélésétől függ, hogy az őt ért sérelem, becsmérlő kifejezések miatt kíván-e szabálysértési eljárásban jogvédelmet, ha igen, az eljárás lefolytatásában megfelelősen közre kell működnie. Tehát, ha a becsületsértési szabálysértési eljárqs a sértett feljelentésére megindul, a szabálysértési hatóságnak — akkor is, ha a sértett nem a hatóság illetékességi területén lakik — a sértettet t meg kell idézni. Az idézésben a sértettet figyelmeztetni kell arra [Sztv. 78/B. § (2) bekezdés], hogy ha a meghallgatásra történt idézésről távolmarad és azt kellő időben nem menti ki, azt a szabálysértési hatóság a magánindítvány visszavonásának fogja tekivteni. A sértett megjelenési kötelezettsége személyhez kötött, képviselőjének megjelenésével nem pótolható: Ez a megjelenési kötelezettség nemcsak a személyes meghallgatásra, hanem a tárgyalásra is vonatkozik. A sértett jelenléte nélkül ugyanis az elkövető és a sértett jogszabályban előírt személyes meghallgatása nem történhet meg, az elkövető és a sértett kibékítésére, illetőleg ennek megkísérlésére csak így nyílik m,ód. A képviselő értesítés ellenére történő távolmaradása nem akadálya a személyes ^meghallgatás, tárgyalás tartásának. Nem alkalmazható a becsületsértés miatt indult szabálysértési ügyekben tehát az az általános szabály [Sztv. 54. § (3) bekezdés], hogy a szabály-, sértési hatóság indokolt esetben megkeresheti a meghallgatni kívánt személy — az adott esetben a sértett — tartózkodási helye szerint illetékes szabálysértési hatóságot, hogy a meghallgatást foganatosítsa és az erről készült jegyzőkönyvet küldje meg. Amenyiben a szabályszerűen megidézett sértett a személyes meghallgatáson vagy a tárgyaláson vem jelenik meg, és magát kellően nem mentette ki, a szabálysértési hatóság az eljárást megszünteti [Sztv. 78/B. § (1) bekezdés]. 2. A becsületsértés, magánlaksértés miatt előlerjesztett magánindítvány illetéke eljárási költségnek minősíthető és megtérítésére az elkövetőt — a feljelentő kérelmére — abban az esetben kell kötelezni, ha a szabálysértési hatóság az elkövető felelősségét megállapította. A 4/1979. (IV. 25.) PM számú rendelet 2. §-ában meghatározott, a becsületsértés és a magánlaksértés szabálysértési feljelentéséért lerovandó 100,— Ft illeték, beadványi illeték. Az illeték lerovására és visszatérítésére alapvetően a több jogszabállyal módosított, az illetékekről szóló 11/ 1966. (VI. 29.) PM számú rendelet szabályai vonatkoznak. A feljelentő által lerótt illetéket ideértve a viszont magánindítvány illetékét is a szabálysértési eljárásban felmerült eljárási költségnek kell tekinteni és annak megtérítésére az elkövetőt akkor kell az Sztv. 61. § (2) bekezdése érteiméhen kötelezni, ha a szabálysértés elkövetését megállapította. Ugyancsak az elkövető viseli a feljelentő által lerótt illetéket, mint eljárási költséget abban az esetben is, ha a szabálysértési hatóság az elkövető felelősségét megállapította, de az eljárást a felelőss^grevonás mellőzésével vaoy figyelmeztetéssel szüntette meg. Nem tekinthető indokolt készkiadásnak az illetéklerovásra felszólítás költsége, valamint a le nem rovás vagy 8 na-oon túli lerovás miatt felemelt illetéktöbblet összeae sem. Ezek viselésére az elkövetőt akkor sem lehet kötelezni, ha a szabálysértés elkövetését megállapították. Indokolt készkiadlásnák tekintendő a személyes meghallgatáson, tárgyaláson, egyéb meghallgatáson való megjelenés útiköltsége, az esetleges szállásköltség. A magánindítvány előterjesztője viseti az eljárási költséget, ha az eljárás megszüntetésére azért került sor, mert a sértett a személyes meghallgatáson vagy tárgyaláson nem jelent meg, és magát kellően nem mentette ki, vagy azért nem volt idézhető, mert lakcímének megváltozását nem jelentette be. Ha a magánindítványt a békítés eredményeként vonják vissza, a szabálysértési hatósáa dönt arról, hogy a magánindítvány előterjesztője vagy az elkövető viseli az eljárási költsé\