Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 22. szám

716 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám követő terhére óvásnak csak a határozat jogerőre emelkedésétől, illetőleg az intézkedés megtételétől számított hat hónapon belül van helye. (4) Az óvásra, a felszólalásra és a figyelmeztetésre egyébként az ügyészségről szóló jogszabályok irányadók. (5) Az ügyésznek az elzárás végrehajtására, az elkövetők őrizetben tartására, illetőleg szabadon bocsátására, valamint a fogvatartás körülményeire vonatkozó, egyedi ügyekben adott utasításait az eljáró szervek teljesíteni kötelesek. Az ügyész utasítása ellen az érintett szerv a felettes ügyészhez előterjesztéssel élhet. Az előterjesztésnek nincs halasztó hatálya. VII. FEJEZET 1 Végrehajtás A pénzbírság és az egyéb pénzösszeg behajtása 72. § (1) Ha a pénzbírság vagy az egyéb pénzösszeg megfizetésére kötelezett a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül a pénzösszeget, nem fizeti meg, a szabálysértési hatóság közvetlenül letiltást bocsát ki. Ebben felhívja a fizetésre kötelezett személy munkáltatóját (a járandóságot folyósító szervet), hogy a letiltott öszszeget a fizetésre kötelezett személy munkabéréből (egyéb járandóságából) vonja le, és utalja át az állam, illetőleg a károsult javára. (2) Ha a közvetlen letiltásra nincs lehetőség, vagy az nem vezetett, illetőleg aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre aj a pénzbírságot — e bekezdés b) pontjában említett pénzbírság kivételével — elzárásra kell átváltoztatni; b) a felügyelet (35. és 36. §) által alkalmazott és a helyszíni bírságolás keretében (37/A §), illetőleg a fiatalkorúra (27. § (2) bek.) kiszabott pénzbírságot, továbbá minden egyéb pénzösszeget adók módjára kell behajtani. (3) A bírság [55. § (1) bek., 56. § (2) bek.] a határozat jogerőre emelkedésétől számított két év alatt elévül. 1. A pénzbírság lerovásának módja A pénzbírságot megállapító határozattal egyidejűleg az elkövető számára a pénzbírság lerovása céljából erre rendszeresített „Válaszos levelezőlap"-ot kell rendelkezésére bocsátani. 2. Ha a munkaviszonyban álló (szövetkezeti tag, járandóságban részesülő) elkövető (kötelezett) a pénzbírságot (egyéb pénzösszeget) az előírt határidőn belül nem fizeti meg, közvetlen letiltást kell elrendelni. a) Ha az elkövető (kötelezett) munkaviszonyban álló személy (illetőleg szövetkezet tagja) nyugdíjban vagy egyéb járandóságban részesül, közvetlen letiltást kell kibocsátani. b) Ha az elkövető nem munkaviszonyban álló személy (nem szövetkezeti tag, nyugdíjat, egyéb járandóságot nem élvez), ezért a közvetlen letiltásra nincs lehetőség vagy az nem vezetett, illetőleg aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, ez esetben a pénzbírságot — az e célra szolgáló nyomtatványon — elzárásra kell átváltoztatni. Annak érdekében, hogy az elkövetőnek kellő idő álljon rendelkezésre a pénzbírság befizetésére, az elzárás megkezdésének időpontját a határozat kibocsátását követő 20., esetleg 30. napra kell megállapítani. 3. A pénzbírság átváltoztatását — bizonyos szociális körülmények fennforgása esetén — lehetőleg mellőzni kell. Saját hibáján kívül — kora vagy egészségi állapota miatt — keresőképtelen, illetőleg súlyos szociális körülmények között élő — személyek terhére kirótt pénzbírság elzárásra történő átváltoztatását lehetőleg mellőzni kell. Ilyen elkövetőt, ha a pénzbírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap elteltével nem fizeti meg — az erre a célra szolgáló nyomtatványon — ismételten fel kell hívni kötelezettsége teljesítésére, illetőleg a részletfizetési kedvezmény lehetőségére. Ha azonban ez az eljárás sem vezet eredményre, és különösen méltánylást érdemlő szociális körülmények mutatkoznak, hivatalból kell kezdeményezni a Tv. 75. §-a szerinti méltányossági eljárást. Fiatalkorú terhére kirótt pénzbírságot pedig a Tv. 27. § (3) bekezdése értelmében nem lehet átváltoztatni. [Nem lehet átváltoztatni továbbá a Tv. 55. § (1) bekezdés és 56. § (2) bekezdés szerinti úgynevezett eljárási bírságot sem.] 4. A pénzbírságot az e célra rendszeresített könyvben kell nyilvántartani. a) A kiszabott pénzbírságot, rendbírságot, eljárási költséget, kártérítést (továbbiakban: pénzbírság) előre bekötött és hitelesített könyvben, a „Pénzbírságok Nyilvántartásá"-ban kell nyilvántartani. A nyilvántartást a naptári év végén le kell zárni és a nyitva álló tételeket a következő évi nyilvántartásba át kell vezetni. b) A kiszabott pénzbírságot a határozat jogerőre emelkedését követően, a jogerőre emelkedés rendjében kell nyilvántartani. c) A nyilvántartás tényét a jogerős határozaton a következő szöveggel kell feltüntetni: „Feljegyeztem a pb nyt jl97 sz. alatt. d) A lerovást igazoló levelezőlap-szelvény (illetőleg az adóügyi szervtől érkezett értesítés) beérkezte után a lerovás megtörténtét a nyilvántartás megfelelő rovatában és az ezt megállapító határozaton fel kell jegyezni. A levelezőlap-szelvényt (értesítést) pedig a határozat irattári példányához kell csatolni.