Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 22. szám

22. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 713 büntetést (az alkalmazott intézkedést), az egyéb rendelkezéseket, a pénzbírság átváltoztatása esetére megállapított elzárást, továbbá a végrehajtásra és a jogorvoslat lehetőségére való utalást; c) tömör indokolást, utalva a megállapított tényekre, bizonyítékokra, a büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményekre és a szabálysértést meghatározó jogszabályra; d) a határozathozatal helyét és idejét. (3) 31 Ha a kihirdetés útján közölt határozatot az arra jogosultak közül senki sem fellebbezte meg, a határozat indokolásának csupán a rövid tényállást és az alkalmazott jogszabályokat kell tartalmaznia. (4) A határozatot a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy írja alá. 1. A határozat alakszerű esetei. A szabálysértési hatóság döntését alakszerű határozat formájában köteles meghozni, ha: a) pénzbüntetést vagy bírságot szab ki; b) intézkedést alkalmaz (ennek formája: a figyelmeztetés, az elkobzás, illetőleg a határozat nyilvános közzététele); c) csupán figyelmeztetést alkalmaz, vagy a figyelmeztetés mellett elkobzást mond ki; d) az elkövető felelősségre vonása nélkül mond Tci elkobzást; e) az ügyben kártérítést kértek, vagy a munkáltató a szabálysértés megállapításától függő kárigényét bejelentette, a szabálysértési hatóság az eljárás bármely okból történő megszüntetése esetében ugyancsak alakszerű határozatban köteles dönteni; f) a pénzbírságot elzárásra átváltoztatja; g) elővezetést rendel el. A határozat közlése 63. § (l)32 A határozatot kézbesíteni kell a kifogás benyújtására, illetőleg a fellebbezésre jogosultnak. Ha a szabálysértés elkövetéséhez jogszabály hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását írja elő, az intézkedésre jogosult szervet a határozatról értesíteni kell. (2)33 Tárgyaláson a szabálysértési hatóság határozatát kihirdeti. A kihirdetett határozatot kézbesíteni kell, ha az elkövető vagy a sértett fellebbe31 A 62. § (3) bekezdését az 1983. évi 10. számú törvényerejű rendelet 25. §-a iktatta be, és a (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta. 32 A 63. § (1) bekezdését az 1983. évi 10. számú törvényerejű rendelet 26. §-ának (1) bekezdése egészítette, ki. • • - - ••> . 33 A 63. § (2) bekezdésének második mondatát az 1983. évi 10. számú törvényerejű rendelet 26. §-ának (2) bekezdése iktatta be. zést jelent be, illetőleg a szabálysértési hatóság kártérítést állapított meg. (3) Ha az ügy bonyolultsága szükségessé teszi, a határozat meghozatalát és kihirdetését legfeljebb három napra el lehet halasztani. Ha az elkövető ismételt megjelenése nehézségbe ütközik, a határozat kézbesítésének van helye. 1. A pénzbírságot, illetőleg intézkedést tartalmazó határozatot csak akkor kell külön íven írásba foglalni, ha az elkövető vagy a sértett fellebbezést jelent be; ha a határozatot az elkövető távollétében hozták; ha a szabálysértési hatóság kártérítést állapított meg, továbbá akkor, ha a Tv. 63. § (1) bekezdése értelmében kell a határozatot kézbesíteni. A tárgyaláson a szabálysértési hatóságnak a határozatot általában ki kell hirdetnie. A határozatot nem kell kézbesíteni annak a fellebbezésre jogosultnak, aki a határozatban a kihirdetéskor megnyugodott. A határozat rendelkező részét a kihirdetés előtt írásba kell foglalni, az indokolás szóban történhet. Ha a tárgyaláson az arra jogosultak közül senki nem jelentett be fellebbezést, lehetőség van rövidített ^határozat, illetve indokolás készítésére. A tárgyaláson szabályszerű értesítés ellenére jelen nem levő sértettel ilyen esetben a határozatot kézbesítés útján kell közölni. Ha a határozatot a Tv. 59. §-ának alkalmazásával az elkövető távollétében hozták, rövidített indokolás nem alkalmazható, a határozatot az elkövető részére akkor is kézbesíteni kell, ha a jelenlevők előtt azt kihirdették. Kártérítés megállapítása esetén a határozatot akkor is kézbesíteni kell, ha abban a fellebbezésre jogosultak mindegyike megnyugodott. A Tv. 63. § (1) bekezdése alapján történő kézbesítés esetében a határozaton fel kell tüntetni a jogerőre emelkedés napját is. 2. A tárgyalás befejezése után a határozatokat a jövőben is általában ki kell hirdetni. Ha bonyolult ügyben szükséges, a határozat meghozatalát és kihirdetését legfeljebb 3 napra el lehet halasztani. A határozat meghozatalának elhalasztása esetén az elkövetőt, sértettet a kihirdetésre kitűzött időpontban való megjelenésre célszerű felhívni. Amennyiben az elkövető, sértett az ismételt megjelenésével kapcsolatban indokolt akadályra hivatkozik, tájékoztatni kell őt arról, hogy a határozatot írásban megkapja és annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. Az elkövető és a sértett nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni, és ez esetben újabb idézése, értesítése mellőzhető. A határozathirdetés elhalasztása esetén a kitűzött időpontig célszerű a határozatot külön íven megszövegezni.