Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 22. szám

22. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 709 a) az elkövetővel és a sértettel, feltéve hogy az eljárás megindításáról tudomást szereztek; b) azzal, akire a megszüntető határozat rendelkezést tartalmaz. Az eljárás felfüggesztése25 49. § (1) A szabálysértési hatóság az eljárást felfüggeszti, ha a) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben a döntés más szerv hatáskörébe tartozik, b) az ismert elkövető távolléte az eljárás folytatását akadályozza. (2) Az eljárás felfüggesztése az elévülést félbeszakítja. A cselekmény elkövetésétől számított két éven belül azonban az eljárást a rendelkezésre álló adatok alapján be kell fejezni. Kártérítés megállapítása 50. § (1) Ha ezt a károsult az első fokú határozat meghozatala előtt kérte, és a kár nem több háromezer forintnál, a szabálysértési hatóság az elkövetőt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezheti, illetőleg az alaptalan kárigényt elutasítja. (2) Kártérítés megállapítása esetén a szabálysértési hatóság az elkövetőt arra is kötelezi, hogy fizesse meg a károsultnak és az érdekében eljáró törvényes képviselőnek vagy hozzátartozójának készkiadását, illetőleg a károsult jogi képviselőjének készkiadását és munkadíját. (3) Mellőzni lehet a kártérítés elbírálását, ha ez az eljárás befejezését késleltetné. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. 1. Ha a szabálysértési hatóság a kártérítés elbírálását mellőzi, a sértettet tájékoztatni kell a bírói (vagy más) út igénybevételének lehetőségéről. A Tv. e szakaszának (3) bekezdése értelmében mellőzni lehet a kártérítés elbírálását, ha ez az eljárás befejezését késleltetné. Késlelteti az eljárás befejezését, ha a kár összege vitatott és nem áll rendelkezésre szakértői vélemény. A határozat kárigény elbírálásának mellőzését kimondó része ellen fellebbezésnek nincs helye. Mivel azonban a sértettnek kárigényével — a polgári jog szabályai szerint — joga van bírósághoz fordulni, ezért őt erről a körülményről a határozat rendelkező részében tájékoztatni kell. Adott esetben előfordulhat, hogy a kárigény elbírálása munkaügyi döntőbizottság, a termelőszövetkezeti jogvitákat eldöntő szerv, illetőleg társadalmi bíróság előtti 29 A 49. §-t és címét az 1983. évi 10. számú törvényerejű rendelet 21. §-a iktatta be. eljárásban érvényesíthető. Ilyen esetben természetszerűen a sértett figyelmét e körülményre kell felhívni. 2. A szabálysértési hatóság a sértettet, intézkedésre jogosult szervet tájékoztatja, értesíti kártérítési igénye érvényesítésének lehetőségéről. Gyakrpn előfordul, hogy a tulajdon elleni szabálysértés miatt nem a sértett, hanem a rendőrség tesz feljelentést. Ilyen esetben a sértettnek, intézkedésre jogosult szervnek a kártérítési igénye érvényesítésére irányuló szándéka a szabálysértési hatóság előtt általában nem ismeretes. Mivel a Tv. 50. § (1) bekezdése alapján a kártérítési igény elbírálásának feltétele a sértettnek kifejezett és erre vonatkozó nyilatkozata, kívánatos a sértettet kártérítési igény érvényesítési jogára figyelmeztetni. A Tv. 64. §-a előírja, hogy a szabálysértési hatóság az intézkedésre jogosult szervet kárigénye érvényesítésének lehetőségéről értesíti. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a bíróságok — a polgári eljárásjog alapelveinek megfelelően — kioktatják a feleket törvényed jogaikra, illetőleg kötelezettségeikre. Ennek az alapelvnek kell érvényt szerezni a szabálysértési eljárásban is. Ily módon az a helyes gyakorlat, ha a szabálysértési hatóság az eljárás megfelelő szakaszában a sértettet, intézkedésre jogosult szervet rövid határidő megjelölésével felhívja a kártérítési igény előterjesztésének lehetőségére. Ilyen felhívás akkor indokolt, ha a kárigény elbírálása egyébként az eljárás befejezését nem hátráltatja. A felszólítás történhet az előkészítő eljárás során vagy a tárgyaláson is. V. FEJEZET Az eljárás lefolytatása Eljárás tárgyalás nélkül 51. § (1) Ha a szabálysértés tényállása tisztázott, és a nevelőhatás így is elérhető, a szabálysértési hatóság az elkövetővel szemben tárgyalás nélkül figyelmeztetést, elkobzást alkalmazhat, pénzbírságot szabhat ki, kártérítést állapíthat meg. (2) A tárgyalás nélkül hozott határozat ellen a kézbesítéstől számított nyolc napon belül kifogást tehet, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz. (3) A kifogás alapján a szabálysértési hatóság a határozatát tárgyalás nélkül visszavonhatja, vagy — a kifogást tevő javára — módosíthatja. (4) Ha a kifogás elkésett, vagy azt nem a jogosult terjesztette elő, az első fokú szabálysértési hatóság a kifogást elutasítja. Ha a szabálysértési hatóság a kifogásnak nem ad helyt, az ügyben harminc napon belül tárgyalást kell tartania.