Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 22. szám

22. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 699 okozati összefüggés meglétét kell vizsgálni. Államigazgatási szervtől érkező feljelentés esetén a sértetti jogállás elismeréséhez az is szükséges, hogy — a feljelentett cselekménnyel összefüggésben — a védett érdek oltalmazása a szerv feladatkörébe tartozó legyen. A sértett fogalmának meghatározójából az következik, hogy sértett olyan természetes személy lehet, akinek jogát vagy jogos érdekét a szabálysértés sérti vagy veszélyezteti, A szabálysértés és az érdeksérelem között közvetlen okozati összefüggésnek kell lennie, ez a feltétele a sértetti jogállás eljárásban történő elfogadásának. A feljelentés ugyanis önmagában még nem keletkeztet sértetti jogállást (pl. az Ingatlankezelő Vállalat Házkezelősége csendháborítás miatt tett feljelentés esetén nem sértett, sértett viszont az a bérlő, aki ugyanilyen okból az elkövető ellen feljelentést tett). Ha több sértett van, közülük az gyakorolhatja a sértett jogait, aki a feljelentést tette. Ha a feljelentést több sértett tette, megegyezésüktől függ, hogy az eljárásban melyikük járhat el sértettként. Az Sztv. 8'A. § másolik mondata értelmében azt az államigazgatási feladatot ellátó szervet illetik meg a szabálysértési eljárásban a sértett jogai, amelyek feladatkörükből adódóan felügyeleti, hatósági ellenőrzést végeznek és ennek során szabálysértést észlelve — a feladatkörükbe mrtozó érdek oltalmából — feljelentést tesznek. Ilyen államigazgatási feladatot ellátó szervek pl. az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal, valamint területi szervei, a Tűzoltóság Országos •Parancsnoksága és területi szervei, a HM Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnoksága, a Polgári Védelem, területi szervei. Nem minősülnek a sértett jogait megillető szervnek pl. a tulajdon elleni szabálysértési ügyeket feljelentő kereskedelmi vállalatok, a Rendőrség, vagy tankötelezettség megsértésénél az oktatási intézmények. 9. § (1) Ha a szabálysértést meghatározó külön jogszabály úgy rendeli, a szabálysértés elkövetője csak a sértett kívánsága (magánindítvány), illetőleg a feljelentésre jogosított szerv feljelentése alapján vonható felelősségre. (2) Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha pedig cselekvőképtelen, kizárólag a törvényes képviselője terjesztheti elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. (3) 5 A magánindítványt attól a naptól számított harminc nap alatt lehet előterjeszteni, amelyen a sértett «a szabálysértés elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. (4) A magánindítvány visszavonható. 1. A magánindítvány a határozat meghozatala után nem vonható vissza. A Tv. nem határozza meg a magáriindítvány visszavonásának határidejét. Ezért a gyakorlatban felmerülhet, hegy a sértett akkor is élhet-e a jogával, amikor már a magánindítvány alapján indult szabálysértési eljárásban határozatot hoztak. A jogalkotónak nem állott szándékában a magánindítvány visszavonásának jogát teljes részletességgel meghatározni. Így elfogadható az az álláspont, hogy a magánindítvány visszavonásának legvégső határideje az első fokú határozat meghozataláig tarthat. ( 2. Kizárólagos feljelentési jog esetei Eltérő rendelkezés hiányában ez idő szerint csak a Tv. 100., továbbá az R. 31—36., 38. és 78. faiban maghatározott szabálysértések vonatkozásában áll fenn kizárólagos feljelentési jog. A szabálysértés, elévülése 10. § (1) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetésétől hat hónap eltelt (eléfvülés). (2) Ha a szabálysértés azzal valósul meg, hogy az elkövető valamely helyzetet, állapotot nem szüntetett meg, az elévülés mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. (3) Ha az elkövetéstől számított hat hónapon belül a cselekmény miatt büntető eljárás indult, később azonban a nyomozó hatóság vagy a bíróság a szabálysértési eljárás lefolytatása végett az ügyet a szabálysértési hatósághoz teszi át, az elévülés újrakezdődik azon a napon, amelyen az áttételt elrendelő határozat a szabálysértési hatósághoz érkezett. 11. § (l)6 A népgazdaság szerveinek megtévesztése, beruházási és pénzügyi fegyelem megsértése, pénzügyi, vám- és devizaszabálysértés, viszszaélés jövedékkel, árdrágítás, árak ellenőrzésének akadályozása, kábítószerrel visszaélés, honvédelmi szabálysértések, földmérési, statisztikai és egyéb adatszolgáltatással kapcsolatos szabálysértés, valamint az építésügyi igazgatás szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértés esetén az elévülési határidőt [10. § (1) bek.] attól a naptól kell számítani, amikor a szabálysértés az illetékes hatóság tudomására jutott. A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével azonban az említett szabálysértések miatt sincs helye felelősségre vonásnak. (2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha olyan szabálysértést követtek el, amely miatt csak meghatározott szerv feljelentésére van helye felelősségre vonásnak. 5 A 9. § (3) bekezdését az 1983. évi 10. számú törvényerejű rendelet 4. §-a iktatta be. 6 A 11. § (1) bekezdésének első mondatát az 1983. évi 10. számú törvényerejű rendelet 5. §-a iktatta be.