Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 20. szám

650 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 20. szám — ár- és díjbevétele összességében a ténylege­sen felmerülő közvetlen (bér, jutalom, anyag stb.) és közvetett (intézményi általános stb.) költsége­ket fedezi; — a tevékenység jellegétől függően eredményt hoznak. (5) A felügyeleti szerv az alaptevékenységen kí­vüli munkák vállalását szüneteltetheti vagy meg­tilthatja, ha azok a (4) bekezdésben foglaltaknak nem felelnek meg. A költségvetés tervezése és megállapítása 8. § (1) A művelődési otthon költségvetését a Pénz­ügyminisztériumnak az éves állami költségvetés elkészítésére vonatkozó előírásai és a felügyeleti szerv rendelkezései szerint kell összeállítani. (2) A költségvetésben az intézmény tevékenysé­gébe tartozó valamennyi — előre tervezhető — feladat végrehajtását szolgáló kiadási és bevételi előirányzatnak szerepelnie kell. (3) A részben önálló művelődési otthon fenn­tartásához és működéséhez szükséges összes elő­irányzatot az egyes gazdasági és pénzügyi felada­tok lebonyolítására kijelölt szerv költségvetésébe elkülönítve kell beépíteni. 9- § (1) A művelődési otthon költségvetésében — feladatváltozások vagy új feladatok megvalósítása érdekében — az előző évinél magasabb (létszám irányszámmal öszefüggő) béralap, valamint cél­jellegű előirányzat is tervezhető, az ár- és díjbe­vételi többlet, vagy a külső szervtől meghatározott célra átcsoportosított pénzeszköz, illetve költség­vetési támogatás — amennyiben a felügyeleti szerv annak emelését lehetővé tette — meghatá­rozott hányadaként. (2) A művelődési otthon éves költségvetésében a béralapot és a költségvetési támogatást a tanács végrehajtó bizottsága határozza meg. .(3) Az (1) bekezdés szerinti többletelőirányzat felhasználása csak a befolyt bevételek (átutalt tá­mogatás), illetve az előírt feladat végrehajtásának arányában történhet. v Gazdálkodás 10. § (1) Az önálló művelődési otthon igazgatója költ­ségvetési bevételi és kiadási előirányzatait — az évközi feladatváltozások, a növekvő kötelezettsé­gek, az új feladatok végrehajtására — saját hatás­körében megemelheti. (2) A kiadási előirányzatnövelés forrásai: a) pénzmaradvány; b) ár- és díjbevételként, valamint egyéb bevé­telként — a művelődési otthon szakmai feladataiból, szolgáltatásaiból származó, — céltámogatásként külső szerv, valamint ma­gánszemély pénzeszközeiből átvett, — saját előállítású állóeszköznek és készletnek a felhasználásából, eladásából származó, — feleslegessé vált állóeszközei és készletei értékesítéséből befolyó, . a tervezettet meghaladó bevétel. (3) A tartalékként kezelt pénzmaradványból a tényleges felhasználás mértékéig lehet az elő­irányzatokat felemelni. (4) Az ár- és díjbevételi többletek (ideértve a személyi jellegű kifizetésekkel járó céltámogatá­sokat, szolgáltatásból származó egyéb többletbe­vételeket is) terhére a költségvetési éven belüli időtartamú vagy alkalmi foglalkoztatására a bér- ­alap —, a személyi ösztönzési rendszer keretében megállapítható jutalom [17. § (2) bekezdés] —, a megbízási díj előirányzat év közben a tényleges kiadás összegével felemelhető. (5) A (4) bekezdésben jelzett előirányzatnövelés-; kor a 7. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakat ér­vényesíteni kell. 11. § (1) Az önálló művelődési otthon igazgatója a) bérgazdálkodás során a jóváhagyott béralap­előirányzatból elért megtakarítást év közben, az intézmény .tevékenységével kapcsolatos előre nem látható bérköltségekre, helyettesítési dí­jakra, céll jutalmakra, megbízási díjakra és egyéb személyi, valamint dologi kiadásokra, to­vábbá — az önálló bérgazdálkodásra vonatkozó általános előírások érvényesítésével —• bérek emelésére használhatja fel; b) a tárgyévi béralap és a megbízási díj elő­irányzatát év közben a gazdálkodás során egymás között — mindkét irányban — átcsoportosíthatja. (2) A felhasználás során a be nem töltött állás­helyek béralapja bérszínvonal emelésére nem ve-> hető igénybe, továbbá nem vállalható olyan köte­lezettség, amely az év folyamán, vagy azt köve­tően a béralap túllépését eredményezi. (3) A művelődési otthon béralap előirányzatá­nak év közben fel nem használt összege az év végi pénzmaradvány részét képezi. 12. § A 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti több­letbevételeket és az azokkal összefüggő kiadásokat legkésőbb a félévi és az éves beszámolók össze­állításáig kell az előirányzatokon saját hatáskör­ben átvezetni.

Next

/
Thumbnails
Contents