Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)
1983 / 20. szám
20. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 643 A szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 40/1977. (XI. 29.) MÉM számú rendelet (a továbbiakban: R) 9. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Borvidéken és jó bortermő helyen a községi szakigazgatási szerv a szüret megkezdésének időpontját a szőlőtermelésben érdekelt termelő és forgalmazó szervek, valamint a helyi kistermelök képviselőjének véleményét figyelembe véve határozza meg és a helyben szokásos módon teszi közzé." 2. § A R. 13. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép és a § az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki; a (3)—(5) bekezdés (4)—(6) bekezdésre változik: „(2) Természetes must és bor, cukor- és alkoholtartalmának kiegészítése kedvezőtlen évjárat termésének javítása és az állandó jellegű bor előállítása céljából engedélyezhető. A sűrített vagy töményített must hozzáadásával a must várható szesztartalma legfeljebb 3,0 térfogatszázalékkal, de legfeljebb 12,0 térfogatszázalékig, magas fokú borpárlat hozzáadásával a bor szesztartalma legfeljebb 2,0 térfogatszázalékkal, de legfeljebb 12,0 térfogatszázalékig emelkedhet, de az minőségi kategória változást nem eredményezhet. (3) Külünöleges minőségű bor édesítésére csak olyan must használható fel, amely egy termésből és a különleges minőségű borral azonos termőhelyről származik, j 3. § Á R. 14. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Sűrített must, töményített must, töményínyített bor, tartósított must, misztella, továbbá párlási célra szolgáló szeszezett bor és borecet gyártására szolgáló bor engedély [15. § (1) bek.] alapján állítható elő." 4. § A R. 27. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Közfogyasztásra tilos forgalomba hozni olyan bort, amely a szabvány vagy e rendelet előírásainak nem felel meg, hibás, romlott, beteg, hamisított, vagy a megengedett anyagoknak meg nem engedett mértékű felhasználásával állították elő, illetőleg kezeltek. Nem szabad forgalomba hozni az ipari bort és a törkölybort sem, továbbá a 3. § (1) bekezdésében említett közleményben nem szereplő szőlőfajtából készült mustot és bort, kivéve, ha az a 4. § (4) bekezdésének hatálya alá tartozó szőlőfajtából készült." 5. § A R. 28. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Különböző termőhelyekről, szőlőfajtákból és évjáratokból származó must és természetes bor, ezekre külön-külön vagy együttesen utaló elnevezéssel akkor hozható forgalomba, ha — a különleges minőségű bor 100%-ban, '— a minőségi bor 85%-ban, — az egyéb természetes must és bor 70%-ban az elnevezésének megfelelő származású, minőségű, fajtajellegű és évjáratú." 6. § A R. 48. § (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Az ellenőrző szerv a mintát vegyelemzi és minősíti, amelynek eredményétől függően szabálysértési eljárást, illetőleg büntető eljárást kezdeményez és megvizsgálja a 46. § (1) bekezdés alapján tett intézkedés fenntartásának indokoltságát is. (2) Az ellenőrző szerv a vegyelemzést és minősítést saját laboratóriumában végzi, ha azonban erre alkalmas laboratóriummal nem rendelkezik, a vegyelemzést és minősítést megbízás útján is elvégeztetheti. Ilyen esetben a vegyelemzés eredménye kizárólag a vizsgálatot kérő szervvel közölhető." 7. § A R. 1., 2. és 6. számú melléklete e rendelet melléklete szerint módosúL 8. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 39. § (1) bekezdésének a) pontjában a tokaji pecsenyeborra utalás hatályát veszti. Dr. Villányi Miklós s. k., mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár Melléklet a 14/1983. (IX. 8.) MÉM számú rendelethez 1. A R. 1. számú melléklete 11/11. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „11. Természetes bor az az asztali, minőségi vagy különleges minőségű bor, amelynek készí-