Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 1. szám

1. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 11 b) az állami vállalatokra, a trösztökre, az egyéb állami gazdálkodó szervekre, a szövetkezeti vállalatokra, a társadalmi szervezeteknek és egyesületeknek a vállalataira (a továbbiakban: vállalatok); c) a szövetkezetekre és a vízgazdálkodási társulatokra; d) a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásokra (a továbbiakban: b)—d) együtt: gazdálkodó szervezetek); e) a szövetkezetek területi (szakmai) és országos érdekképviseleti szerveire, valamint az egyéb érdekképviseleti szervekre és az egyesületekre (a' továbbiakban együtt: érdekképviseleti szervek). (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya: a) a fegyveres erőkre és a fegyveres testületekre, valamint a rendészeti szervekre; b) a külkereskedelmi tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezetekre; c) a társadalmi és tömegszervezetekre, ezek intézményeire; d) az állami és külügyi protokoll "feladatkörébe tartozó reprezentációra. (3) A (2) bekezdés alatti szervekre és reprezentációra a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott külön szabályozás az irányadó. A reprezentáció fogálma és jogcímei 2. § (1) E rendelet alkalmazásában reprezentáció: a vendéglátással és ajándékozással kapcsolatban felmerülő minden költség és á személyes reprezentáció. (2) Vendéglátásnak minősül: a) az üzleti és egyéb szakmai tárgyalásokon, értekezleteken, különböző szakmai tanácskozásokon (a továbbiakban: hivatalos tárgyalások); kiállításokon, vásárokon, szakmai bemutatókon (a továbbiakban: kiállítások); a kongresszusokon, konferenciákon, ankétokon, szimpóziumokon, (a továbbiakban: rendezvények) felszolgált üdítő ital, feketekávé, illetve a hivatalos tárgyalások, kiállítások, rendezvények alkalmával adott ebéd. vagy vacsora, illetőleg állófogadás (a továbbiakban: fogadás) költsége; b) a vendégként fogadott külföldiek teljes napi ellátása és szállodaköltsége; c) az egyes rendezvények alkalmával szervezett kulturális vagy más —• nem szakmai — program költsége. (3) Ajándékozásnak tekintendő a vásárolt vagy az ajándékozó szerv által előállított — reprezentáció címén elszámolt — dolog (szolgáltatás) ellenérték nélkül történő átadása. (4) Személyes reprezentáció a vezetői beosztással kapcsolatos vendéglátás. A reprezentációs költségkeretek mértéke és annak megállapítása 3. § (1) A minisztériumok és az önálló fejezetet képező országos hatáskörű szervek éves reprezentációs költségkeretét a pénzügyminiszter állapítja meg. Az intézményeknél és a vállalatoknál — a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel — az éves reprezentációs költségkeretet, a személyes reprezentáció mértékét és az abban részesíthetők körét a felügyeletet ellátó szerv vezetője határozza meg. (2) A fővárosi, a megyei és megyei városi tanácsok éves reprezentációs költségkeretét, azon belül a személyes reprezentáció mértékét és az abban részesíthetők körét a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg. A helyi tanácsoknál, a járási és megyei városi kerületi hivataloknál, valamint a tanácsi intézményeknél és vállalatoknál az éves reprezentációs költségkeretet, azon belül a személyes reprezentáció mértékét és az abban részesíthetők körét — a Minisztertanács Tanácsi Hivatala által a Pénzügyminisztériummal egyetértésben kiadott iránymutatás alapján — a fővárosi, megyei tanács elnöke állapítja meg. (3) A minisztériumoknál, országos hatáskörű szerveknél a vezetők személyes reprezentációs keretét és az ebben részesíthetők körét a miniszter, illetve az országos hatáskörű szerv vezetője állapítja meg. (4) Az intézmények, vállalatok vezetőire együttesen megállapított személyes reprezentációs keret megosztását az adott szerv vezetője határozza meg. A szövetkezetek, az érdekképviseleti szervek és a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulások reprezentációs költségkereteinek megállapítása, felhasználása 4- § (1) A szövetkezetek, területi és szakmai szövetségeik, valamint a vízgazdálkodási társulatok reprezentációs kereteit (ideértve a vezetők reprezentációs keretét is) — a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei elnökségének ajánlásaira, irányelveire, illetőleg az Országos Vízügyi Hivatal irányelveire figyelemmel — a küldöttgyűlés (közgyűlés), illetőleg a küldöttközgyűlés, a vízgazdálkodási társulatoknál a taggyűlés állapítja meg. Az említett szervek az ajánlást, illetőleg irányelveket — a szövetkezeti társadalmi tevétevékenység sajátosságainak figyelembevételével — e rendeletben foglaltakkal összhangban állapítják meg.