Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 9. szám

192 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám szabályainak megfelelően az igazságügyminiszterhez lehet jogorvoslattal fordulni. 3. A munkaközösség a gazdálkodó és más szervezetek bármely ügyében eljárhat. Ugyanakkor nem köteletes minden megbízást elfogadni. A megbízókkal polgári jogi, .azaz mellérendeltségi viszonyban áll. A megbízást akár eseti, akár tartós határozott, vagy határozatlan időtartamú) jellegű lehet. Azt a kört, amelyben a munkaközösség magánszemélytől is elfogódhat megbízást, a 10. § (2) bekezdése határozza meg. „Az ezzel összefüggő ügyében" kifejezésen a vállalkozási tevékenységgel összefüggő ügyet kell érteni. A fel-, sorolt szervezetekkel tagsági viszonyban álló személy esetében ilyen ügynek a tagsági viszonyból eredő tevékenységgel kapcsolatos ügy minősül. A tervezet a munkaközösség dolgozóira titoktartási kötelezettséget ír elő. Ilyen kötelezettség azonban nemcsak a munkaközösségben tevékenykedő, hanem minden jogtanácsost terhel. A más szervezeti keretek között dolgozó jogtanácsos esetében azonban e kötelezettség a munkaviszonyára, illetőleg a tagsági viszonyára vonatkozó szabályokon alapul. 4. A jogtanácsos a munkaközösséggel tagsági viszonyban áll. A, munkaközösség minden tagja — a tervezet 13. §-ának (1) bekezdésé értelmében — „főállásban" végzi a tevékenységét. A tagsági viszony alapján végzett tevékenységén kívül ugyanis más kereső foglalkozást — tudományos, művészi, irodalmi és oktatói munka kivételével — nem folytathat. A tagsági viszony megszűnésének az eseteit a 13. § (2) bekezdés sorolja fel. A kilépés a tag Önkéntes elhatározásán alapul. A kizárás a 14. § (3) bekezdésének d) pontjában írt fegyelmi büntetéssel azonos. A tagsági viszonynak az életkortól vagy a tevékenység folytatására való alkalmatlanságtól függő megszüntetése a többi tag elhatározásán, mérlegelésén alapul. 5. A munkaközösség tagjának fegyelmi felelősségéről a 14. § rendelkezik. Fegyelmi vétséget az követ el, aki a tagsági viszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. A fegyelmi eljárást 1 — a tudomásszerzéstől függetlenül — a fegyelmi vétség elkövetésétől számított egy éven belül lehet megindítani. Ha a tag bűncselekményt is megvalósító fegyelmi vétséget követett el, a fegyelmi eljárás megindítására nyitvaálló egyéves határidő a büntető eljárás befejezését követő három hónappal meghosszabbodik. A fegyelmi felelősségre vonás indokolatlan elmaradásának elkerülése érdekében a tervezet az igazságügyminisztert is felruházza a fegyelmi eljárás kezdeményezésének a ^jogával. E követelmény gyakorlati megvalósulását biztosítja, hogy az igazságügyminiszter kezdeményezésére a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. A munkaközösség tagjával szemben kiszabható fegyelmi büntetéseket a 14. § (3) bekezdése sorolja fel. A tag a büntetést kiszabó határozat ellen a bírósághoz fordulhat. A 16. §-hoz 1. A jogi előadóként való működéshez megkívánt jogszabályi feltételek, illetőleg a felmentés lehetősége, a jogtanácsosra vonatkozó előírások figyelembevételével került szabályozásra. 2. A (2) bekezdésben írt munkaviszony kifejezésen — összhangban a 2. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakkal — a munkaviszonyt, valamint a szövetkezeti és az egyéb tagsági viszonyt is érteni kell. A jogtanácsosi munkaközösségnek azonban jogi előadó nem lehet a tagja. Ezért 'szükséges annak külön kiemelése, hogy a munkaközösségben dolgozó jogi előadó a munkaközösség alkalmazottja. Jogi előadó egyébként minden olyan szervezetnél dolgozhat, ahol jogtanácsos is működhet. 3. A jogi előadó elsődleges feladata — a más jogi pályákon dolgozó kezdő jogászokhoz hasonlóan — a jogtanácsosi feladatok ellátásához szükséges szakmai ismeretek elsajátítása, valamint emellett a jogtanácsos munkájának a segítése. A tervezet azonban nem tiltja a jogi előadó önálló foglalkoztatását sem. A tervezet több olyan — a jogtanácsosra vonatkozó — rendelkezést (pl. a 4. §) is tartalmaz, amelyek — értelemszerűen — a jogi előadóra is irányadóak. A 17—20. §-hoz 1. A jogtanácsosok és a jogi előadók szakmai érdekképviseletét továbbra is a Magyar Jogász Szövetség látja el. Ugyanakkor a jogtanácsosok szakmai tevékenységének jobb összehangolása és egységesítése érdekében a tervezet új szabályokat tartalmaz a jogtanácsosi tevékenység állami felügyeletére és irányítására. A felső szintű jogpolitikai irányítás — elvi és általános .jellege folytán — a gazdálkodó szervezetek önállóságát nem sérti. ' 2. Az összehangolt jogpolitikai irányítás — a jogtanácsosok által végzett jogi munka jellegére tekintettel, a más szocialista országokban folytatott gyakorlathoz hasonlóan — az Igazságügyi Minisztérium keretében oldható meg. Az igazságügyminiszternek ilyen irányú — ha nem ís intézményesített -4 feladata és jogköre már eddig is ívolt. indokolt, hogy. a jövőben e tevékenységét r.más miniszterekkel, országos hatáskörű és országos érdekképviseleti szervek vezetőivei együttműködve — rendszeresebben és hatékonyabban végezze. Mindezek eredményeképpen a gazdasági joggyakorlatban egységesebb, az össztársadalmi érdekeknek megfelelőbb, a törvényesség követélményeit jobban kifejezésre juttató' Szemlélet és gyakorlat alakulhat ki.