Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 8. szám

182 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 8. szám Általános felügyeleti és polgári jogi ügyészi tevékenységekkel kapcsolatos kérdések 2. Ha a MIL-lapon történő feljegyzésre jogerős polgári bírósági határozat alapján került sor, a tartozás levonásával kapcsolatos vita nem munkaügyi vita. A felperesnek az alperes vállalatnál fennállt munkaviszonya 1981. május hó 18. napján megszűnt. Az alperes a felperes munkavállalói igazolási lapján a „tartozás" rovatban gyermektartásdíj címén 5090,— Ft-ot tüntetett fel. A járásbíróság végzése alapján az alperesnek 6980,— Ft hátralékos gyermektartásdíjat kellett volna levonnia a felperes munkabéréből. Munkaviszonya fennállása alatt összesen 6130,— Ft-ot vont le. így a felperes tartozása munkaviszonya megszűnésekor 850,— Ft volt. A munkaügyi bíróság kötelezte az alperest, hogy a felperes munkavállalói igazolási lapját javítsa ki akként, hogy gyermektartásdíj címén a tartozás összegét 850,— Ft-ban jelölje meg. A munkaügyi bíróság ítéletének a munkavállalói igazolási lap kijavításáról rendelkező része törvénysértő. A nem munkajogi természetű gyermektartásdíj iránti követelés kielégítése az adott esetben a munkabérből való levonás útján történt. Az a vita, hogy a tartozás levonása helytálló-e, illetőleg valós volt-e a MIL-lapon feljegyzett tartozás annak ellenére nem munkaügyi vita, hogy a levonás a felperes munkabéréből történt. Annak tisztázása ugyanis, hogy a felperest milyen öszszegű gyermektartásdíj tartozás terheli, illetőleg a MIL-lapon feljegyzett tartozás összegének feltüntetése helytálló-e, nem tartozik sem a munkaügyi döntőbizottság, sem a munkaügyi bíróság hatáskörébe. A peradatokból aggály nélkül megállapítható volt, hogy a polgári perbeli — felperest marasztaló — ítélet letiltásra vonatkozó rendelkezésében megszabott kötelezettségek mikénti teljesítéséről van szó. Ekként a munkaügyi bíróság hatáskör hiányában bocsátkozott a per elbírálásába (Pp. 28. §). A helyes eljárás mellett a pert a Pp. 157. § a) pontja alapján meg kellett volna szüntetni. (A Legfelsőbb Bíróság M. törv. L 10.182/1982/ 6. számú — a Pfl. 35.163/1982. számú legfőbb ügyészi óvással egyező határozata alapján.) 3. A háztáji termény juttatás az év közben belépő termelőszövetkezeti tagot is megilleti, ha teljesíti a jogszabály alapján a termelőszövetkezet által meghatározott minimális munkamenynyiséget, függetlenül attól, hogy a belépése melyik hónapban történt. Adott ügyben az alperesi termelőszövetkezet alapszabálya szerint az év közben belépő tag a belépés évében háztáji terményjuttatásra akkor jogosult, ha a belépés a tárgyévben május hó 1. napjáig történt. A későbbi időpontban belépő szövetkezeti tag a háztáji terményjuttatás kiadása iránt tagsági vitát indított. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvás folytán hozott határozatában a következőkre mutatott rá: Az 1967. évi III. törvény (Tv.) 69. §-ának (1) bekezdése szerint a termelőszövetkezet tagja háztáji gazdaság fenntartására jogosult. E jogszabályi rendelkezésből következik, hogy a termelőszövetkezet tagjának alanyi joga a háztáji gazdaság fenntartása. A 7/1977. (III. 12.) MT számú rendelet 3. § (1) bekezdése előírja, hogy az alapszabály a Tv. 6. §-ának (3) és (4) bekezdésében foglaltakon felül a termelőszövetkezet szervezetére, működésére és gazdálkodására vonatkozó minden olyan előírást tartalmazhat, amelynek az alapszabályba való felvételét a közgyűlés a helyi viszonyokra és a termelőszövetkezet sajátosságaira tekintettel szükségesnek tartja. A 12/1977. (III. 12.) MÉM számú rendelet 76. §-a szerint a termelőszövetkezet vezetősége a közös földekből kijelölhető háztáji föld, illetőleg terményjuttatás mértékét az alapszabály-szerinti legkisebb mérték és a Tv. 72. §-ának (2) bekezdésében megállapított felső határ között a tag munkateljesítményével arányosan állapítja meg, figyelembe véve a tag szociális helyzetét és egészségi állapotát. E jogszabályi előírásból az következik, hogy a jogszabály a termelőszövetkezet vezetőségét kizárólag arra jogosítja fel, hogy az alapszabály szerinti legkisebb mérték és a jogszabályban meghatározott felső határ között a tag szociális helyzetére és egészségi állapotára figyelemmel differenciálhasson. A háztáji földjuttatásnak ahhoz a feltételhez kötése — amelyet az alperes alapszabálya is tartalmaz — hogy a juttatás csak a tárgyév május 1. napjáig belépő tagot illeti meg, nem minősül a termelőszövetkezet működésére és gazdálkodására vonatkozó I