Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 8. szám

8. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 179 A szövetkezet akkor vállalkozzék telekelőkészítésre, ha az ehhez szükséges pénzügyi fedezetről előzetesen gondoskodott. (Előtakarékosságból, munkáltatói támogatásból, hitelből.) Az is jó megoldás, hogy a fedezetet a tanács bocsátja a szövetkezet rendelkezésére, elszámolási kötelezettséggel. A községi építkezések során célszerű kibontakoztatni a telekelőkészítésben a közmű- és a vízmű társulásokkal való együttműködést. Kezdeményezzék ilyenek létrehozását, e költségeknek a szövetkezeti tagok és az egyéb felhasználók közötti megosztását. A kiviteli tervek készítésével a szövetkezet lehetőleg szakvállalatot bízzon meg. Részesítsék előnyben a kertes környezetű, kétszintes, jó minőségű, magas lakóértékű lakások építését. Községekben tervezzenek olyan szövetkezeti lakásokat, amelyek a háztáji gazdálkodást is lehetővé teszik. A jó tapasztalatok alapján célszerű, ha a folyamatosan építkező szövetkezet a beruházás lebonyolítását arra felkészült saját szervezettel végzi. Az egy ütemben építkezők továbbra is szakvállalatok szolgáltatásait vegyék igénybe. A kivitelezésnél a szövetkezet alkalmazzon változatos megoldásokat. Igénybe veheti generálkivitelezést vállaló állami, szövetkezeti vállalatok, továbbá a kisvállalkozások munkáját. Szélesíteni kell azt a gyakorlatot, hogy a kivitelezést részben, esetenként egészben — kisiparosokkal, valamint a munkáltatók közreműködésével — a tagok házilagosan végzik. A szövetkezet alkalmazhatja az osztott kivitelezést is, amennyiben szakképzett gazdasági ügyintézővel és műszaki vezetővel rendelkezik. A folyamatosan építkező szövetkezetekben — gondos előkészítéssel — a házilagos kivitelezést segítő építőipari részleg létrehozása is ajánlható. A szövetkezetek is kezdeményezzék, hogy a házgyárak vállalkozzanak kisebb lakótelepek alacsony szintszámú, lazább beépítésű lakóépületei olcsó építését elősegítő elemek gyártására. Amennyiben több kivitelező igénybevételére van mód, éljenek a versenytárgyalás lehetőségével. Ezzel együtt viszont kössék ki a mennyiségi, határidőbeni, szavatossági igények következetes érvényesítését. Az építés-finanszírozás biztonsága, a tagok érdekeinek védelme érdekében a szövetkezetek csatlakozzanak a Lakásépítő Szövetkezeti Országos Biztonsági Alaphoz, amelyet a SZÖVOSZ az OTP-nél központi számlán szerepeltet. Indokolt, hogy a szövetkezetek a régi lakótelepek korszerűsítéséből (rehabilitációjából) részt vállaljanak. Csak olyan programba kapcsolódja^ nak, amelyekben a kialakított lakások építési költsége arányban áll használati értékükkel. A szövetkezet — a tanáccsal együttműködve — szervezze a tagok meghatározott munkákba való részvételét; a beköltözést követően gondoskodjék a fenntartás megszervezéséről 4. Lakásfenntartás, felújítás A szövetkezeti házkezelést olyanná kell fejleszteni, hogy a tagokkal való kapcsolattartást, a szolgáltató vállalatokkal összefüggő ügyintézést, a ház rendjének megőrzését, a tisztaságot, a vagyonvédelmet, az azonnali hibaelhárítást maradéktalanul ellássák. Alakítsák ki az ehtiez szükséges, a választott vezetők irányítása mellett dolgozó, de őket az operatív munkától mentesítő gondnoksági szervezetet, társulásos vagy önálló gyorsjavító szolgálatot. Mind a házfelügyelőket foglalkoztató, mind a korszerű technikát hasznosító gondnoksági rendszernek létjogosultsága van. Alkalmazásukat az adott körülmények figyelembevételével kell elhatározni, illetve fejleszteni. (Pl. IKV-val közös lift felügyelet, alkatrészbeszerzés, javítás, stb.) A községekben, a kis szövetkezeti lakótelepeken a házkezelés tennivalóit túlnyomórészt a tagokra kell bízni. A lakáspolitikai irányelvek kiemelten felhívják a figyelmet a lakáskarbantartás és felújítás rendszeres ellátására. A szövetkezetek — helyi körülményeik mérlegelésével — mielőbb határozzák el, milyen szervezeti keretben látják el e tennivalókat. Valamennyi szövetkezet lakóépületeiről naprakész állagnyilvántartással rendelkezzék. A szövetkezetek a különféle kapacitásbiztosítás! lehetőségek közül alapos gazdasági elemzés alapján válasszon. A fenntartási-építési szükségletek kielégítésénél elsődlegesen a saját szervezet teljesítőképességével számoljanak. Vegyék figyelembe a szolgáltató szakcsoport létrehozásának lehetőségét is. A jól működő, önelszámoló karbantartó szervezetek továbbfejlesztését saját forrásból (pl. felújítási alap), illetve hitelből irányozzák elő. A rosszul működőket pedig hozzák rendbe, ha nem sikerül akkor szűntessék meg. A saját kapacitással nem fedezett feladatokat építőipari szövetkezetekkel, tanácsi szervekkel, kisvállalkozásokkal, kisiparosokkal kötött tartós szerződésekkel, átalánydíjas megállapodásokkal fedezzék. A kisvállalkozásokkal a szövetkezet pénzeszközök átengedésére is köthet megállapodást (pl. anyagvásárlási előleg) ellenszoigáltalás kikötése mellett. A szövetkezetek törekedjenek arra, hogy a hagyományosan kialakított 25—35 éves felújítási ciklusidőn alapuló felújítások tervezése helyett az egyes szerkezetek, vagy több épületszerkezet áUékonyságán alapuló, műszakilag is megalapozott felújítási, karbantartási tevékenységet bon* takoztassanak ki. Gondoskodjanak arról, hogy a felújítási alap képzés új módja érvényesüljön.