Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 8. szám

166 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 8. szám A munkakönyv őrzése 4- § Az igazságügyi szerv vezetőjének munkakönyvét az Igazságügyi Minisztérium Személyzeti és Oktatási főosztályán, a többi dolgozó munkakönyvét pedig az igazságügyi szerv központjában kell őrizni és kezelni. Eskütétel 5. § (1) A fővárosi, a megyei, a járási (városi, kerületi) és a munkaügyi bíróság bírája a fővárosi, megyei bíróság elnöke előtt tesz esküt az alábbi szöveggel. „Én esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz, annak népéhez és Alkotmányához hű leszek; az állami és szolgálati titkot megőrzöm, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, a hatáskörömbe tartozó ügyekben részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, a nép érdekeinek szolgálatában eljárok, és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy bírói működésemmel a Magyar Népköztársaság fejlődését előmozdítsam." (2) A szakértői intézet (iroda) vezetője és szakértője az Igazságügyi Minisztérium képviselője, illetve az intézet .(iroda) vezetője előtt tesz esküt a következő szöveggel: „Én esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz, annak népéhez és Alkotmányához hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, az állami és szolgálati titkot megőrzöm; igazságügyi szakértői tevékenységemet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen fogom teljesíteni." (3) Az (1) és (2) bekezdésben nem említett igazságügyi dolgozók a 14/1973. (XII. 27.) MüM számú rendelet 4. §-ának (2) bekezdése szerinti esküt tesznek. (4) Az eskütételről a 2. számú melléklet szerinti esküokmányt kell készíteni, amit a dolgozó személyzeti nyilvántartásában kell megőrizni. Az esküokmányt a minisztériumi vezetők kinevézési, illetve beosztási jogkörébe tartozó dolgozókról az Igazságügyi Minisztérium Személyzeti és Oktatási főosztályához kell felterjeszteni. A kinevezési, illetőleg beosztási'okiraton az eskü letételének és a munkábaállásnak a napját fel kell tüntetni. Munl-zavégzés 6. § A fővárosi, a megyei, a Budai Központi Kerületi és a Pesti Központi Kerületi bíróság elnöke engedélyezheti, hogy a bíró munkáját csak tárgyalási napjain és a félfogadási időben végezze a munkahelyén. Az engedélyt vissza kell vonni, ha a bíró munkáját nem megfelelően végzi. Az ezzel kapcsolatos intézkedéssel szemben kénelemnek nincs helye. 7. § (1) Fontos hivatali érdekből a dolgozó — az erre vonatkozó általános szabályok keretei között — más munkahelyen történő munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés). A kirendelés időtartama naptári évenként legfeljebb 3 hónap, amelyet az igazságügyi szerv vezetője további 3 hónappal meghosszabbíthat. (2) A kirendelést — a megkezdését megelőzően legalább 3 nappal — a dolgozóval írásban kell közölni, megjelölve a kirendelés helyét, kezdő időpontját és időtartamát. 8. § A túlmunkáról névre szóló igazolást kell kiállítani, akár díjazásra (pótlékra), akár szabadidő megváltásra jogosult a dolgozó. Az igazolásban a végzett munka tartamát, időpontját és az elrendelés okát fel kell tüntetni. Szabadság 9. § A szabadságot a munka zavartalanságát biztosító terv szerint kell kiadni. A szabadságolási terv elkészítését és annak végrehajtását az igazságügyi szerv vezetője ellenőrzi. Munkaköri elnevezések 10. § (1) Az igazságügyi szerv vezetője a dolgozót irodafőigazgató, irodaigazgató, illetve irodatiszt munkaköri elnevezés használatára jogosíthatja fel. (2) Irodafőigazgató munkaköri elnevezés használatára lehet feljogosítani: a) a fővárosi, a megyei, a Budai Központi Kerületi, a Pesti Központi Kerületi és a fővárosi munkaügyi bírósági elnöki irodájának vezetőjét, b) a fővárosi, a Budai Központi Kerületi és a Pesti Központi Kerületi bíróságon a nem jogimunkakörben dolgozók személyzeti és munkaügyeit intéző, irányító munkakört ellátó dolgozót. (3) Irodaigazgatói munkaköri elnevezés használatára lehet feljogosítani: a) a fővárosi és a megyei bíróság büntetésvégrehajtási irodájának vezetőjét, b) a beosztottal dolgozó iroda vezetőjét, c) a járásbíróság, városi, kerületi és munkaügyi bíróság elnöki irodájának vezetőjét,