Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 7. szám

156 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 7. szám (2) Az Alap képzésére vonatkozó döntést a gazdálkodó szervezet számlarendjében rögzíteni kell, ez év közben nem módosítható. (3) Amennyiben a gazdálkodó szervezet úgy dönt, hogy a következő évtől nem képez Alapot, akkor az alapmaradványt a kölcsönzött áruk nyilvántartási értékéig továbbra is e rendelet szerint kell felhasználni, az ezt meghaladó részt az eredmény javára kell átvezetni. 4. § (1) Az Alap forrásai: a) A kölcsönzési díjba felszámított elhasználódási hányad összege; b) A kölcsönzött áruk visszaadásának elmaradásából keletkezett, de megtérült veszteség. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti alapképzés összegének felső határa a kölcsönzésből elért tárgyévi díjbevétel legfeljebb 30%-a lehet. 5. § (1) Az Alapból kell fedezni: a) A kölcsönzésből kivont áruk selejtezéséből, leértékeléséből, értékesítéséből származó — vissznyereménnyel csökkentett — veszteséget; b) A kölcsönzött áru visszaadásának elmaradásából keletkezett veszteséget. (2) Nem számolható el az Alap terhére a kölcsönzés célját szolgáló áruk javítási költsége. (3) Az Alap maradványa a következő évre átvihető, az alaphiány összege év végén az eredményt terheld. 6. § (1) Ez a rendelet 1983. április 1. napján lép hatályba. (2) A „Kölcsönzésre szánt áruk kiselejtezési és javítási alapja" számlán kimutatott 1983. március 31-i egyenleget 1983. április 1-ével az e rendelet szerint képzett Alapba kell helyezni. Amennyiben 1983. április 1-től nem kívánnak alapot képezni, a számla egyenlegét a 3. § (3) bekezdése szerint 1983. június 30-ig kell rendezni. Dr. Hetényi István s. k., pénzügyminiszter Rendelkezés Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének 1/1983. (III. 23.) AH számú rendelkezése az egyszerűsített árképzési rendről A 41/1979. (XI. 1.) MT számú rendeletben kapott felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben — a következők szerint rendelkezem: U § (1) A rendelkezés hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezetre [Ptk. 685. § c) pont] és a pénzeszközeit folyószámlán kezelő költségvetési szervre (a továbbiakban: vállalat). (2) A rendelkezés hatálya nem .terjed ki a külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzés körébe vont alapanyagokra és félkész termékekre.* 2. § (1) A vállalat — sem belföldi, sem export értékesítés esetén — nem köteles árvetést készíteni az olyan termék (kalkulációs egység) szabad árformába tartozó termelői árára, illetve szolgáltatás szabad árformába tartozó díjára (továbbiakban: termék ára), amit nem rubel relációba exportál és az export termék közvetlenül elszámolható költségei nem haladják meg az exportált termék — különbözeti termelői forgalmi adó visszatérítéssel növelt — forint árának 50%-át (2) A sajátszámlás formában történő export értékesítés esetén, a nem rubel relációba exportált termék forint ára, a külkereskedelmi vállalat részére érvényesített ár. 3. § Nem keletkezik tisztességtelen haszon a vállalat által nem rubel relációba exportált termék különbözeti termelői forgalmi adó visszatérítéssel növelt export áránál, illetve a sajátszámlás formában történő értékesítés esetén a külkereskedelmi vállalat részére érvényesített árnál nem magasabb belföldi ár érvényesítési esetén. 4. § E rendelkezésben foglaltak nem érintik az export jövedelmezőségi és árszint korlát megtartásának kötelezettségét. 5. § (1) Az árképzési szempontból kisüzemi termelőnek minősülők [54/1981. (XI. 4.) MT számú rendelet 1. § (1) bekezdés] árképzésénél is alkalmazni lehet az e rendelkezésben foglaltakat. (2) Az 54/1981. (XI. 4.) MT számú rendelet 3. § (3) bekezdés d) pontja alapján a kisüzemi termelő sajátszámlás export értékesítés esetén nem köteles árvetést készíteni. 6. § Ez a rendelkezés a kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Csikós-Nagy Béla s. k., államtitkár az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke * A 19/1932. (XI. 30.)- AH számú és a 24/1981. (XI. 26.5 ÁH számú rendelkezéssel módosított 6/1979. (XI. 1.) ÁH számú 'rendelkezés 1. számú melléklete.