Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 6. szám

6. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 137 Szakszervezetek Országos Tanácsával és a szövetkezeti országos érdekképviseleti szervekkel egyetértésben — a következőket rendelem: 1. § (1) Gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja], költségvetési szerv (a továbbiakban: munkáltató) munkaügyi feladatok ellátásával — munkaügyi vezetői, ügyintézői munkakörben (a továbbiakban: munkaügyi munkakör) — csak a 2. § szerint előírt munkaügyi szakképesítéssel rendelkező dolgozót foglalkoztathat. (2) Munkaügyi feladatok különösen: a munkaerő és a munkabér tervezésével, felhasználásával kapcsolatos közgazdasági folyamatok elemzése, a munkaerőgazdálkodással, a bér- és jövedelemgazdálkodással, az anyagi ösztönzéssel, a teljesítménybérezéssel, ezek nyilvántartásával, valamint a munkajogi szabályok alkalmazásával összefüggő feladatok. 2. § (1) A munkaügyi munkakör ellátásához alap-, közép- vagy felsőfokú munkaügyi szakképesítés szükséges. (2) A munkáltató a szervezeti és működési szabályzatban határozza meg, hogy az egyes munkaügyi munkakörök betöltéséhez milyen munkaügyi szakképesítés szükséges. Ennek meghatározásánál a felügyeleti miniszter — szövetkezet és a tanács felügyelete alá tartozó munkáltató esetében az ágazati miniszter (a továbbiakban együtt: miniszter) — külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásait figyelembe kell venni. 3- § (1) Az alkalmazáskor — illetve a már munkaügyi munkakörben dolgozó esetében a rendelkezés hatályba lépésekor — az előírt szakképesítéssel nem rendelkező dolgozó számára — ha a miniszter eltérően nem rendelkezik — a munkáltató szerv vezetője a képesítési előírások alól a képesítés megszerzéséhez szükséges időtartamra, de legfeljebb 5 évre felmentést adhat. (2) A 40. életévét betöltött nőt és a 45. életévét betöltött férfit — a miniszter eltérő rendelkezése hiányában — iskolai rendszerű képzésben való részvételre nem lehet kötelezni. (3) A rendelkezés hatályba lépésekor már munkaügyi munkakörben dolgozó személy tekintetében — ha a miniszter eltérően nem rendelkezik — a munkáltató szerv vezetője kivételesen felmentést adhat a képesítési előírás alól, ha ez a dolgozó legalább tízéves szakmai gyakorlatára és személyi körülményeire tekintettel indokolt. 4. § (1) Alap-, közép-, illetve felsőfokú munkaügyi szakképesítésnek kell tekinteni az 1. sz. mellékletben meghatározott bizonyítványt, illetőleg oklevelet, az ott előírt gyakorlati idő figyelembevételével. (2) Közép- és felsőfokú munkaügyi szakképesítés szerezhető közép-, illetve felsőfokú munkaügyi szakvizsga útján is. 5. § (1) Középfokú munkaügyi szakvizsgát tehet, akinek középiskolai végzettsége és legalább egyéves, munkaügyi munkakörben eltöltött gyakorlata van. (2) Felsőfokú munkaügyi szakvizsgát tehet, a vezetői vagy munkaügyi szakképesítéshez kötött munkakört betöltő dolgozó, ha a) felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább kétéves munkaügyi gyakorlattal rendelkezik, vagy b) középiskolai végzettséggel és középfokú munkaügyi szakképesítéssel, valamint, legalább hatéves munkaügyi gyakorlattal rendelkezik. (3) Kivételesen — a káderutánpótlási és képzési tervvel összhangban — a felsőfokú szakvizsgát szervező szerv engedélyezheti, hogy a munkaügyi szakképesítéshez nem kötött munkakörben dolgozó is felsőfokú szakvizsgát tehessen. 6. § (1) Közép- és felsőfokú munkaügyi szakvizsgát minisztérium, országos hatáskörű szerv, továbbá — az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal hozzájárulásával — szövetkezeti országos érdekképviseleti szerv és megyei (fővárosi) tanács szervezhet. (2) A szakvizsgát bizottság előtt kell letenni. (3) A szakvizsga bizottság összetételét, a vizsgák rendjét és a minősítés módját az Állami Bérés Munkaügyi Hivatal vizsgaszabályzatban határozza meg. (4) A szakvizsga általános szaktárgyainak jegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza. A (3) bekezdés szerinti vizsgaszabályzat rendelkezik arról, hogy az iskolai végzettség alapján milyen szaktárgyból adható felmentés a vizsga alól, ha az adott szaktárgyból a dolgozó az iskolai képzés keretében sikeres vizsgát (záróvizsgát) tett. 7. § (1) A sikeres középfokú szakvizsga eredményéről bizonyítványt, a felsőfokú szakvizsga eredményéről oklevelet kell kiállítani. A bizonyítvány középfokú, az oklevél felsőfokú munkaügyi szakképesítéshez kötött munkakör betöltésére képesít