Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 5. szám

5. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 105 (2) A Tv. 75. § (1) bekezdésének d)—f) pont- I jaiban foglalt jegyeimi büntetés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója a termelőszövetkezet által adományozott elismerést, kitüntetést is visszavonhatja, illetőleg ha a fegyelmi jogkört a vezető a munkaszervezeti egységvezető gyakorolja, a visszavonást kezdeményezheti. Az állami kitüntetés visszavonásának kezdeményezésére a külön jogszabályok az irányadók. R. 102. § *(1) A munkadíj csökkentése határozatlan időre is szólhat, és a besorolás szerinti munkadíjtétel alsó határáig terjedhet. (2) Az egyes kedvezmények és juttatások közül legfeljebb egy évi időtartamra megvonható vagy csökkenthető: a prémium, a jutalom az eredménytől függő részesedés külön-külön vagy együttesen, valamint minden olyan kedvezmény, amelyet a termelőszövetkezet saját elhatározása alapján nyújt a tagjainak, és az alapszabály a megvonást vagy csökkentést nem zárja ki. (3) Az alacsonyabb munkakörbe vagy más munkahelyre történő áthelyezés határozott vagy határozatlan időre szólhat. Az áthelyezésnél a tag szakképzettségét lehetőleg figyelembe kell venni. *(4) A Tv. 75. § (1) bekezdés c)—e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetések közül esetenként együttesen többet is ki lehet szabni. Kizárás mellett a c) pontban meghatározott büntetések közül több is alkalmazható. Vhr. 86. § (1) A termelőszövetkezet fegyelmi jogkörrel felruházott dolgozója nem alkalmazhatja: a) a kizárást, b) a tisztségből történő elmozdítást, c) a szervezeti élettel kapcsolatos tagsági jogok felfüggesztését. *d) Hatályon kívül helyezve. (2) Az alapszabály állapítja meg, hogy az egyes kedvezmények, juttatások megvonását, csökkentését a fegyelmi jogkör gyakorlói a megállapított kereten belül milyen mértékben alkalmazhatják. *(3) Alacsonyabb munkakörbe történő áthelyezés fegyelmi büntetés kiszabása esetén a határozatban meg kell jelölni azt a munkakört, amelybe a tagot áthelyezik. *(4) A más" munkahelyre történő áthelyezés fegyelmi büntetést — amennyiben az áthelyezés más munkaszervezeti egységbe történik — a fegyelmi jogkör gyakorlásával felruházott dolgozó csak abban az esetben szabhat ki, ha az áthelyezéshez e munkaszervezeti egység felett felügyeletet gyakorló vezető előzetesen hozzájárul. Tv. 76. § Fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás alapján lehet alkalmazni. R. 103. § (1) A fegyelmi eljárást csak attól az időponttól számított három hónapon belül lehet megindítani, amikor a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló magatartás a fegyelmi jcgkör gyakorlójának tudómására jutott Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha az elkövetés óta több mint egy év, illetve a magasabb vezetői munkakört betöltő tag esetében három év, üzemi vezető tag esetében két év már eltelt. (2) Ha a tag ellen fegyelmi vétséget is megvalósító kötelességszegés miatt büntetőeljárás indult és az nem felmentéssel végződött, a háromhónapos határidő a jogerős határozat közlésétől, az (1) bekezdésben szereplő többi határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít. Ezt a szabályt kell alkalmazni a gazdasági bírság kiszabásával összefüggő fegyelmi eljárás esetén is. Vhr. 87. § (1) A fegyelmi eljárás lefolytatásának határidejébe nem számít be az eljárás felfüggesztésének és szünetelésének időtartama, továbbá — ha a határozat meghozatala a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik — a legközelebbi közgyűlésig, küldöttgyűlésig terjedő idő. (2) Ha az ügyben büntetőeljárás vagy gazdasági bírság kiszabására irányuló eljárás is indult, a fegyelmi eljárást ennek jogerős befejezéséig fel kell függeszteni, kivéve, ha a fegyelmi vétség az eljárásoktól függetlenül is elbírálható. Egyébként a fegyelmi eljárás megindítását és lefolytatását nem akadályozza, ha a tag előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy ismeretlen helyen tartózkodik. Egyéb esetben (betegség, katonai szolgálat) a fegyelmi jogkör gyakorlója dönt az eljárás lefolytatásáról vagy szüneteléséről. (3) Ha a felfüggesztés, szünetelés oka megszűnt, a fegyelmi eljárást folytatni kelL R. 104. § (1) A fegyelmi eljárás megindításáról a tagot írásban kell értesíteni annak a magatartásnak a megjelölésével, amely miatt a fegyelmi eljárást elrendelték. (2) A fegyelmi eljárás egyszerűsített formában is lefolytatható, ha a tagot a fegyelmi vétség elkövetésekor tettenérték, vagy a tényállás egyébként tisztázott. (3) A fegyelmi eljárást a megindítástól számított 30 napon belül írásbeli határozattal kell befejezni. Ez a határidő indokólt esetben egy ízben 30 nappal meghosszabbítható. Az indokolássál ellátott és a jogorvoslati lehetőséget feltüntető határozatot a tag részére nyolc napon belül kézbesíteni kell. A határozat ellen a Tv. XI. fejezetében foglaltak szerint jogorvoslatnak van helye. *(4) A tag védekezésének meghallgatása mellett további fegyelmi eljárás mellőzésével fegyelmi büfitetés szabható ki, ha az elkövetett vétséggel kapcsolatos tényeket, a tag javára és terhére szolgáló körülményeket jogerősen befejezett más (büntető vagy szabálysértési) eljárás során tisztázták. Vhr. 88. § (1) A fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont tagot meg kell hallgatni. Lehető-