Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 5. szám

102 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 5. szám gítése és jövedelmének fokozása. A háztáji gazdaságban árutermelés is folytatható. (3) A közös és a háztáji gazdaság egymással szorosan együttműködő szerves egység. R. 96. § (1) A közös gazdaság és a háztáji gazdaságok közötti együttműködés terjedelmét és módját úgy kell kialakítani, hogy a tagok, a termelőszövetkezet és a népgazdaság érdekei összhangban álljanak. (2) A szakszövetkezet tagja a közös használatba nem vont földjén felszerelésével és állatállományával — a jogszabály és az alapszabály keretei között — maga gazdálkodik (tag gazdasága). (3) A szakszövetkezet közös gazdasága és a tag gazdasága egyiittmiiködését a háztáji gazdasághoz hasonlóan az alapszabályban úgy kell kialakítani, hogy biztosítva legyen mind a közös gazdaság, mind a tagok gazdaságának a helyi adottságokkal összhangban álló arányos fejlődése. Vhr. 73. § (1) A tagok háztáji gazdasága a termelőszövetkezet egyik üzemága, amelyben a termelés és értékesítés feltételeinek megteremtése elsősorban a közös gazdaság feladata. A közös és a háztáji gazdaságok közötti együttműködés módját, mértékét a jogszabályok keretei között az alapszabályban kell meghatározni. (2) A termelőszövetkezet takarmány, szaporítóanyag, vetőmag stb. biztosításával, a háztáji gazdaságban előállított termény, nevelt állat átvételére irányuló megállapodás kötésével, háztáji gazdaságból származó termék közös értékesítésével, szolgáltatással és egyéb más módon segíti elő a közös és a háztáji gazdaság együttműködését, a háztáji termelés fejlesztését. (3) Az együttműködés keretében nyújtott szolgáltatásokért a tag a termelőszövetkezet által megállapított térítést fizeti. Nyugdíjas, járadékos, rokkant vagy tartósan munkaképtelen tag esetében a termelőszövetkezet a térítést elszámolhatja a szociális alap terhére is. A háztáji gazdaság keretei Tv. 70. § (1) A termelőszövetkezeti tag háztáji gazdasága magában foglalja: a) a háztáji gazdálkodás célját szolgáló gazdasági épületeket; b) a háztáji állatállományt; c) a háztáji gazdálkodás folytatásához szükséges anyagokat, munkaeszközöket és kisgépeket; d) a háztáji földet. (2) Az (1) bekezdés a)—c) pontja alatt felsorolt vagyontárgyak személyi tulajdonban vannak. R. 97. § (1) Jogszabály a háztáji gazdaság körébe tartozó egyes vagyontárgyak és a személyi tulajdonban levő háztáji föld elidegenítése esetén a termelőszövetkezet számára elővásárlási jogot biztosíthat. (2) Az alapszabály kimondhatja, hogy a szákszövetkezetet a tag tulajdonában levő és a szakszövetkezet tevékenységének megfelelő vagyon-1 tárgyak elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti meg. (3) Ha a szakszövetkezet a Tv. 37. §-a álapján az összes földet közös használatba vonta, a tag a belterületen, zártkertben vagy közvetlenül a tanya körül levő földjét személyi tulajdonjoga alapján háztáji földként használja, illetőleg kijelölt háztáji földet kaphat. Tv. 71. § (1) A termelőszövetkezeti tag csak olyan mértékű háztáji gazdálkodást folytathat, amely nem akadályozza a tagsági viszonyból származó kötelezettségeinek teljesítését. *(2) Hatályon kívül helyezve. Vhr. *74. § Hatályon kívül helyezve. Tv. 72. § *(1) A termelőszövetkezet — ha jogszabály kivételt nem tesz — háztáji gazdálkodás céljára tagjainak háztáji földet vagy terményt köteles biztosítani, ha a tag a termelőszövetkezet által meghatározott munkamennyiséget (59. § (2) bekezdés) -teljesítette. Az idős, rokkant, tartósan munkaképtelen termelőszövetkezeti tagokat a föld vagy terményjuttatás a munkavégzéstől függetlenül megilleti. **(2) A háztáji föld területe tagonként legfeljebb 6000 négyzetméter, szőlő és gyümölcsös művelési ág esetén 3000 négyzetméter lehet. (3) A tag a belterületen, zártkertben vagy közvetlenül a tanya körül levő földjét személyi tulajdonjog alapján (FTT. 21. §) háztáji földként használja. R. 98. § (1) A termelőszövekezét alapszabályában rendelkezik arról, hogy a háztáji gazdálkodás céljára tagjainak földet vagy terményt biztosít. Az alapszabályban kell meghatározni a kiadható háztáji föld mértékének alsó határát. (2) A háztáji föld vagy termény juttatás pénzben nem váltható meg. * (3) Azok a termelőszövetkezetek, amelyek a fővárosban és annak — az 1005/1971. (11. 26.) Korm. számú határozatban megállapított — a>gg~ lomerációs övezetében közösen művelt földterülettel nem rendelkeznek, a fővárosban és annak agglomerációs övezetében lakó és ugyanitt foglalkoztatott tagjaiknak háztáji földet, illetőleg terményjuttatást nem adhatnak. (4) A termelőszövetkezet az idős, rokkant és tartósan munkaképtelen tagok esetében — kérésükre — a háztáji föld vagy termény helyett — a jogszabályban meghatározott mértéket meg nem haladó — pénzbeli juttatást adhat. Vhr. 75. § (1) A háztáji gazdálkodás céljára kijelölhető föld mértékének alsó határát a helyi adottságoknak (föld mennyisége, minősége, fek-