Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)
1983 / 5. szám
5. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE C9 bályokat csak azokra a földekre kell alkalmazni, ! amelyeken a szakszövetkezet üzemszerű közös ! gazdálkodása megvalósult, illetőleg, amelyekre a közös használatba adási kötelezettséget a szakszövetkezet közgyűlése kimondta. A szakszövetkezeti tagsági viszony megszűnése esetén a volt tag gazdaságához tartozó földnek a személyi tulajdon mértékét meghaladó része a szakszövetkezetből nem adható ki.** E földek tulajdonjogának rendezésére az 1967. évi IV. törvény 4. §-ának a kívülállók földjeire vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. R. 54. § (í) Beviteli kötelezettség alá tartozik — a Tv. 37. §-ának keretei között — bármely művelési ágú és rendeltetésű -föld. (2) A termelőszövetkezeti tag és családtagja földjére kötött haszonbérleti szerződés a belépés évének végével megszűnik. (3) A belépési nyilatkozat benyújtásától kezdődően mindaddig, amíg a vezetőség a tag felvételéről nem határozott, a beviteli kötelezettség alá tartozó földek nem idegeníthetők el és nem terhelhetők meg. E tilalom ellenére létrejött szerződés semmis. Vhr. 9. § (1) A föld- és vagyonbevitel szempontiából közös háztartásában élő családtagnak (a továbbiakban: családtag) kell tekinteni az életközösség fennállása alatt a házastársat (élettársat), továbbá mindazokat a családi kötelék alapján eltartott vagy önálló keresettel rendelkező személyeket, akik egy háztartás keretében élnek, kivéve azt az esetet, ha őket a család valamely tagja munkaszerződéssel alkalmazza, vagy a közös háztartásban élés nem családi köteléken, hanem megállapodáson alapul. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt feltételek hiányában a közös háztartásban élést még együttlakás esetében sem lehet megállapítani. A feltételek fennállásának, vagy hiányának igazolására — kérelmére — a tag lakóhelye szerint illetékes városi, fővárosi, kerületi tanács végrehajtó bizottsága általános igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, valamint a községi, nagyközségi szakigazgatási szerv jogosult. Vhr. 10. § (1) A beviteli kötelezettség arra a nem személyi tulajdonban álló földre is kiterjed, amelyet a termelőszövetkezet tagja vagy annak családtagja ingatlannyilvántartáson (telekkönyvön) kívül szerzett meg vagy vett használatba, feltéve, hogy a föld egyébként nem jogellenesen kerül a tag, illetőleg a családtag birtokába. *(2) Hatályon kívül helyezve. Vhr. 11. § (1) A beviteli kötelezettség kiterjed a más községben vagy városban levő földre is. Az ilyen földet — ha az a termelőszövetkezet, amelybe a tag belépett, nem tudja gazdaságosan művelni — használatra át kell adni a föld fekvése szerint legközelebbi termelőszövetkezetnek. A föld használatbavételét a termelőszövetkezet nem tagadhatja meg, ha az nagyüzemi művelésre vagy háztáji földként történő hasznosításra alkalmas. (2) A földet használó termelőszövetkezet a tag termelőszövetkezete részére a közöttük létrejött megállapodásnak megíelelő mértékű haszonbért fizet. A tag termelőszövetkezete a saját használatában levő földekre megállapított mértékű földjáradékot köteles fizetni az ilyen föld után. (3) Ha a más községben vagy városban levő föld nem kerülhet termelőszövetkezeti használatba, azt az 1967. évi IV. tv. (továbbiakban: FTT) 34. §-a értelmében térítés ellenében állami tulajdonba kell venni. Vhr. 12. § (1) Közös tulajdonban levő föld esetén, ha a beviteli kötelezettség nem terjed ki valamennyi tulajdonostársra, az egész földterület c$ak a tulajdonostársak írásbeli hozzájárulásával oáható a termelőszövetkezet közös használatába. Hozzájárulás hiányában meg kell szüntetni a földre fennálló közös tulajdont. (2) Ha a belterületen levő, közös tulajdonban álló föld természetbeni megosztása az építésügyi szabályok miatt nem lehetséges, a földbevitelt nem kell végrehajtani, az így visszamaradó földrészletet azonban be kell számítani a termelőszövetkezeti tag háztáji területébe. (3) A bevitt föld használatba vételéről a termelőszövetkezetek elnöke köteles az erre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően a föld fekvése szerint illetékes járási, városi, járási-városi, fővárosi, kerületi földhivatalhoz (továbbiakban: járási földhivatal) a használatbavételtől számított 30 napon belül bejelentést tenni; továbbá gondoskodik a föld üzemi földnyilvántartásba történő bevezetéséről. Vhr. 13. § (1) A szakszövetkezeti tag kérheti a közös használatba adási kötelezettség mértékét meghaladó földjének közös használatba vonását is. (2) Ha a tagnak a közgyűlés által megállapított .mértéket meghaladó földje kerül a közös használat céljára kijelölt területbe, kérésére a különbözetnek megfelelő csereföldet kell biztosítani a szakszövetkezet egyéb földjeiből. Vhr. 14. § A szakszövetkezet közös használatában van az a föld, a) amelyen 1977. január hó 1. napjáig a szakszövetkezet éves terve alapján, közvetlenül irányítása és ellenőrzése mellett folytatott gazdasági tevékenysége keretében az üzemszerű közös gazdálkodása megvalósult; b) amelyre vonatkozólag a szakszövetkezet közgyűlése 1977. január 1. napját követően kimondta a közös használatbaadási kötelezettséget [Tv 37 § (5) bek.]; c) amelynek tulajdon- vagy használati jogát a szakszövetkezet az államtól, a tagtól vagy kívülálló személytől jogszerű módon megszerezte (átengedés, megváltás, haszonbérlet stb.) tekintet nélkül a gazdálkodás módjára.