Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)
1983 / 5. szám
5. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 83 és a vezetőségtől, más szervektől és az üzemi vezetőktől felvilágosítást kérhessen; b) a termelőszövetkezet szerveinek és tisztségviselőinek megválasztásában részt vegyen, illetőleg őt — ha vele szemben kizáró ok nem áll fenn — bármelyik tisztségre megválasszák. Tv. 21. § (1) A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagoknak legalább kétharmada jelen van. *(2) A közgyűlés és a küldöttgyűlés határozatait általában a megjelent, szavazásra jogosult tagok több mint felének szavazatával hozza (egyszerű szótöbbség). Minősített — a megjelent, szavazásra jogosult tagok kétharmadát kitevő — szótöbbség szükséges az alapszabály megállapításához, módosításához, a tisztségviselők megválasztásához, felmentéséhez, visszahívásához, elmozdításához, kizárásához, továbbá a termelőszövetkezet egyesüléséhez, beolvadásához, szétválásához, a kiváláshoz, átalakuláshoz és megszűnéshez. *(3) A tisztségviselők megválasztásáról, és elmozdításáról, továbbá a termelőszövetkezet egyesüléséről (beolvadásáról), szétválásáról (kiválásáról), átalakulásáról és megszűnésére! a határozatot titkos szavazással kell meghozni.9 R. 21. § (1) A közgyűlés határozatképessége megállapításakor a nyugdíjas, az öregségi vagy munkaképtelenségi járadékos vagy egyébként tartósan akadályozott (munlzaképtelen, katonai szolgálatot teljesítő, iskolán levő, vagy szülő nő stb.) tagokat távolmaradásuk esetén — a termelőszövetkezeti taglétszám szempontjából — figyelmen kívül kell hagyni. (2) A közgyűlésen a termelőszövetkezet elnöke, elnökhelyettese, vagy a vezetőség által kijelölt vezetőségi tag elnököl, aki gondoskodik a közgyűlés levezetéséről, a jegyzőkönyv vezetéséről. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlési elnök szavazata dönt. (3) A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. Részközgyűlés Tv. 22. § (1) Az alapszabály úgy rendelkezhet, hogy a közgyűlést azonos napirenddel — a tagságnak egy-egy jelentős csoportját, illetőleg valamely nagyobb szervezeti egységét magában foglaló — részletekben is meg lehet tartani (részközgyűlés). (2) A részközgyűlés határozatképes, ha azon a részközgyűlést tartó csoporthoz, illetőleg szervezeti egységhez tartozó tagoknak legalább kétharmada jelen van. (3) A közgyűlési határozatot az egyes részközgyűléseken a határozati javaslat mellett és ellene leadott szavazatok egybevetése alapján kell megállapítani. ,9 A 21. § korábbi (3) bekezdése hatályon kívül-helyezve, helyébe a (4) bekezdés rendelkezései léptek. R. 22. § (1) Részközgyűlés tartása esetén az alapszabályba fel kell venni: a) a részközgyűlés összehívására vonatkozó előírásokat, b) az elnöklésre, a részközgyűlés vezetésére, a határozat megállapítására (a szavazatok összesítésére) és a tagokkal való közlésére vonatkozó szabályokat. (2) A részközgyűlésre egyébként — ha jogszabály vagy az alapszabály másként nem rendelkezik — a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) A részközgyűléseken jelen kell lenni az ellenőrző bizottság legalább egy tagjának. Küldöttgyűlés Tv. 23. § **(1) A küldöttgyűlés a termelőszövetkezet képviseleti alapon működő irányító testületi szerve, amely a tagok által választott küldöttekből áll. **(2) Nem kötelező küldöttgyűlés működése azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a taglétszám nem éri el a 300 főt. **(3) A küldötteket a munkahelyi közösségek tanácskozásain résztvevő tagok maguk közül választják *öt évi időtartamra. A küldöttek a munkahelyi közösség állásfoglalásainak, a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően végzik tevékenységüket, és arról beszámolnak a közösség tagjainak. *(4) A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik: a) a jogszabály rendelkezése folytán, az országos érdekképviseleti szerv irányelve kapcsán vagy a tevékenységi kör változása esetén az alapszabály módosítása; b) a közgyűlés hatáskörébe nem utalt tisztségviselők megválasztása, felmentése, visszahívása, elmozdítása; c) aZ éves terv, a mérleg és a zárszámadás megállapítása, kivéve ha az alapszabály ezek megállapítását a közgyűlés hatáskörébe utalta; d) a tisztségviselők és a magasrabb vezetői munkakört betöltő dolgozók felelősségre vonása; e) a munka mérésének és díjazása rendszerének a megállapítása; f) a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók, valamint a függetlenített tisztségviselők díjazásának és prémiumfeltételeinek megállapítása, kivéve ha a függetlenített tisztségviselők munkadíját megválasztásukkor a közgyűlés megállapította; g) szakszövetkezet esetében a íagok vagyoni hozzájárulása módjának és mértékének megállapítása, a teljesítés időpontjának meghatározása; h) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal. *(5) A küldöttgyűlést szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. A küldöttgyűlés működésére a közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni