Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 33. szám

TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1323 33. szám „1. számú melléklet a 71/1982. (XI. 30.) PM számú rendelethez Az adóalap csökkentés [4. § (4) bekezdés], illetve az adóvisszatérítés [4. § (8) bekezdés] nértéke a hitelkamatok függvényében: — konvertálható hitelkeretből támogatott beruházások 33% — energiaracionalizálási hitelkeretből támogatott beruházások 33'7o —- konvertálható beruházásokhoz kancsolódó középlejáratú forgóalap-megelőlegezési hitelek 25% •— középlejáratú exportfővállalkozási céghitel export bővítéssel összefüggő hitelrésze 25% *•— közvetlen piaci értékesítésre történő lakásépítésre felvett árbevételből visszafizethető forgóeszköz hitel 25% j^- anyagmegtakarításra és hulladékhasznosításra elkülönített hitelkeretből támogatott fejlesztések * á5% A fenti célú fejlesztésekhez nyújtott államköicsönökre a megfelelő kedvezmények érvényesíthetők. 3. számú melléklet a 71/1982. (XI. 30.) PM számú rendelethez1. A 16/A. § szerint számítandó adóvisszatartásnál, illetve dotációnál a lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltatási tevékenységnek minősül — a pénznyerő automaták működtetését kivéve — a 104/1980. (PK 9.) OT— KSH számú közös közleményben, illetve az ennek alapján 1980-ban kiadott KSH közleményben (PK 20.) ilyen címen meghatározott tevékenység. 2. A vállalat a lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltatási tevékenysége nettó árbevételének az összes nettó árbevételhez viszonyított arányában számított bérköltség 10 százalékának megfelelő összeget veheti számításba a-i adófizetés csökkentésénél, illetve a dotációnál. Az arány számításánál az eladott áruk beszerzési értékével és az elszámolt alvállalkozói teljesítményekkel csökkentett nettó árbevételeket kell figyelembe venni. 3. Ha a befizetendő általános nyereségadó az 1—2. pont alapján számított összegre nem nyújt fedezetet, a termelési adó befizetendő összege visszatartható. Amennyiben az adóbefizetésekből visszatartható összeg még mindig nem elegendő, akkor a különbözet dotációként vehető igénybe. 4. A 16/A. §-ban foglaltakat a 7312 Fényképészet szakágazatba sorolt kisvállalatok nem alkalmazhatják.'' 13. § Ez a rendelet 1984. január 1 napján láp hatályba, rendelkezéseit első ízben az 1984 évi nyereségadó és vállalati érdekeltségi alapok, valamint a bérfejlesztési befizetés elszámolásánál kell alkalmazni. Dr. Hetényi István s. k.s pénzügyminiszter A pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter 70/1983. (XII. 30.) PM—ÉVM számú együttes rendelete az egyes építési kölcsönösről szóló 49/1982. (X. 7.) PM—ÉVM számú együttes rendelet* módosításáról A lakásépítés (vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 53/1982. (X. 7.) MT számú rendelet 13. §-ában kapott felhatalmazás alapján — a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben — a következőket rendeljük: A 49/1982. (X. 7.) PM—EVM számú együttes rendelet (a továbbiakban: R,) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § E rendelet alapján az Országos Takarékpénztár építési kölcsönt (a továbbiakban: kölcsönt) nyújthat: a) lakóházak (lakások) felújítására (tatarozására), lakások műszaki megosztására vagy kisebb lakások összevonására, nem lakás célját szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítására, lakások bővítésére (toldaléképítés), lakások korszerűsítésére és közművesítésére, az energiahordozókkal való gazdálkodás keretében meghatározott fűtési módokra való átállásra, valamint a nem állampolgárok tulajdonában álló meglevő lakások, lakóépületek utólagos hőszigetelésére; b) állampolgárok tulajdonában álló, meglévő lakások, lakóépületek utólagos hőszigetelésére." 2.§ A R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „2, § (1) Az 1. § a) pontjában felsorolt építési munkákra a lakóházak (lakások) tulajdonosai vagy bérlői részére nyújtható kedvezményes kölcsön * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1982. évi 29. számában.