Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 4. szám

54 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám nem lakás céljára szolgáló helyiségekben levő falak kivételével, — a lakóház nyílászáró szerkezetei, korlátjai és mellvédjei, a külön tulajdonban álló lakásokhoz és nem lakás céljára szolgáló helyiségekhez tartozók kivételével, — a lakóház kéményei, — a lakóház tetőzete és az azon levő tetőfelépítmények, — a lakóházon levő ereszcsatornák és lefolyó vezetékek, b) közös használatra szolgáló helyiségei és területei általában: — a lakásszövetkezeti, közösségi célú helyiségek, — a tetőterasz, — a pince- és padlástérség, — a kapualj, — a lépcsőház, — a folyosók és a függőfolyosók, — a központi berendezések helyiségei, — a mosókonyha, — a szárítóhelyiség, — gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, — a szeméttároló helyiség a berendezéseivel és a felszereléseivel együtt; c) központi berendezései általában: — a felvonó, — a szellőztető berendezés, — a szemétledobó, — a vízvezetékhálózat a vízmérőtől, a külön tulajdonban álló lakásokban és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben levő berendezések áteresztő csapjáig, a szövetkezeti tulajdonban álló helyiségekben az összes berendezés és felszerelés is, — a szennyvízcsatorna-hálózat a telekhatártól, — az elektromos vezetékhálózat az áramszolgáltató és a fogyasztó külön szerződésben megállapított csatlakozási ponttól, a külön tulajdonban álló lakásokban és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben a fogyasztói mérőkészülékig, a szövetkezeti tulajdonban álló helyiségekben a fogyasztói vezeték, valamint az összes berendezés és felszerelés is, — a gázvezetékhálózat az ingatlanon levő első elzáró szerkezettől, érmek hiányában a telekhatártól (csatlakozási ponttól), a külön tulajdonban álló lakásokban és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben a fogyasztói mérőkészülékig, átalány fogyasztás esetén a fogyasztói készülék előtti főcsapig, a szövetkezeti tulajdonban álló helyiségekben a fogyasztói vezeték, valamint az összes berendezés és felszerelés is, — a központi fűtőberendezés, — a központi melegvízszolgáltató-berendezés a külön tulajdonban álló lakásokban és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben levő berendezések áteresztő csapjáig, a szövetkezeti tulajdonban álló helyiségekben a fogyaszt.i vezeték, az összes berendezés és felszerelés is, ** — a távhőellátó berendezés a fogyasztói hőközpont helyiségében levő fogyasztói vezetékek első elzáró, illetőleg szabályozó szerelvényének a fogyasztó felé eső oldalától, az alap- és a felszálló vezetékek, a külön tulajdonban álló lakásokban és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben levő vezetékszakasz a fűtőtestekkel, illetőleg a melegvízszolgáltató berendezések áteresztőcsapjáig, a lakásszövetkezet tulajdonában álló helyisegekben és területen levő vezetékszakasz az összes berendezéssel és felszereléssel, továbbá a távhőellátó berendezés fogyasztói hőközpontja (hőfogadó állomása) az állami tulajdonba adásáig, — a központi antenna az erősítő berendezéssel és a hozzátartozó vezetékhálózattal, továbbá csatlakozó aljjal, — a kaputelefon és a felcsengető berendezés a hozzátartozó vezetékhálózattal, — a lakóházhoz tartozó közműpótló építmény és berendezés (kút, a házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés stb.), Vr. 9. § A lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítmények, építmények és vagyontárgyak általában: a) a lakásszövetkezet működéséhez szükséges épületek; b) a lakásszövetkezet nem lakás céljára szolgáló helyiségei, a rendeltetésszerű használatukhoz szükséges berendezésekkel és felszerelésekkel együtt, c) a lakóházhoz tartozó földrészleten levő egyéb építmények (kerítés, támfal, saját használatú út, járda, kei\i építmények és berendezések stb.). Ltvr. 14. § A lakóházban levő lakások az állampolgárok tulajdonában állnak. A tulajdonos köteles az elidegenítési szándékát — a lakásszövetkezettel történt elszámolás céljából — az igazgatóságnak bejelenteni. (2) A lakóházban levő, illetőleg a lakóházhoz tartozó földrészleten létesített nem lakás céljára szolgáló helyiség — ha nem a lakásszövetkezet célját szolgálja — annak a tulajdona, aki a létesítési költségeket viselte.17 Ha a létesítési költséget nem gazdálkodó szervezet viseli, a felek eltérően is megállapodhatnak. Vr. 10. § (1) Az igazgatóság a lakás tulajdonosa részére az elidegenítési szándék bejelentéséről és a szövetkezettel szemben fennálló tartozásról igazolást ad. Ezt az igazolást a lakás elidegenítéséről szóló szerződéshez csatolni kell.18 ' * (2) A lakás elidegenítéséhez a kölcsöntartozás fennállásának ideje alatt a Takarékpénztár hozzájárulása szükséges. (3) A nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa — a helyiség megközelítéséhez, illetőleg rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben — a lakóházhoz tartozó földrészletet, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségeket, területeket is használhatja. E jog terjedelmét és a használati díjat — a tagok és a nem tag tulajdonosok jogos érdekeit figyelembe véve — az igazgatóság és a helyiség tulajdonosának megállapodása határozza meg. (4) A lakóházban, vagy az ahhoz tartozó földrészleten létesített — nem a szövetkezet vagy annak tagja tulajdonában álló — nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosát (kezelőjét) a szövetkezettel. szemben a nem tag lakástulajdonosokra irányadó pénzügyi kötelezettségek terhelik. Ltvr. 15. § Lakásszövetkezet úgy is létrehozható, hogy a lakóházban levő lakások a szövetkezet tulajdonában állnak. A tagot ilyen esetben meghatározott lakás állandó használatának a joga illeti meg. A szövetkezet vállalati gazdálkodása13 Szvt. 36. § A szövetkezet a tulajdonában álló, a tagok vagy az állam által használatba adott, továbbá a szerződés útján használatba került eszközökkel önállóan gazdálkodik. Szvt. 37. § (1) Szövetkezet minden olyan gazdasági tevékenységet folytathat, amelyet törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet (ha17 Az 1982. évi 33. tvr. alapján módosult. 18 A 29/1982. (XII. 27.) sz. ÉVM—PM. rendelet alapján módosult. 19 Az Szvt. 116. § (2) bekezdésére figyelemmel az Szvt. 37. és 38. §-ai helyett az ágazati szabályok alkalmazandók.