Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 4. szám

46 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám A) A szövetkezetekre vonatkozó általános rendelkezések1 Szvt. A Magyar Népköztársaságban a szövetkezetek — mint az állampolgárok által gazdasági és társadalmi tevéknység céljára önkéntesen létrehozott szocialista közösségek — a termelés, a fogyasztás és a szolgáltatások különböző területein előmozdítják tagjaik anyagi jólétét és a szocialista életforma kibontakoztatását. Számottevően hozzájárulnak a lakosság széles körű szükségleteinek kielégítéséhez. A szövetkezetek a szocialista elvek szerint szervezik tevékenységüket, osztják fel a jövedelmet, és folyamatosan növelik az oszthatatlan szövetkezeti vagyont. A szövetkezet a szocialista gazdálkodás egyik — az állami vállalattal egyenrangú — vállalati formájává fejlődött. A szövetkezetek jelenleg és a jövőben is a társadalom számára szükséges és hasznos szerepet töltenek be a szocializmus építésében, erősítik hazánk gazdasági, társadalmi alapját. Annak érdekében, hogy a szövetkezeti mozgalom valamennyi ágazata a szocialista népgazdaság célkitűzéseivel összhangban és társadalmigazdasági jelentőségének megfelelően tovább fejlődjék: ez a törvény megállapítja az egész szövetkezeti mozgalom számára irányadó elveket, továbbá azokat az alapvető közös szabályokat, amelyek minden szövetkezetre egyaránt vonatkoznak. Mindezek alapján az Országgyűlés a szövetkezetek céljáról, szervezetéről, gazdálkodásáról és társadalmi tevékenységéről, a szövetkezeti tagsági viszonyról, a szövetkezetek érdekképviseleti szerveiről, valamint a szövetkezetekkel kapcsolatos állami tevékenységről a következő törvényt alkotja: Bevezető rendelkezések Szvt. 1. § A szövetkezet az állampolgárok által önkéntesen létrehozott, a tagok személyes és vagyoni közreműködésével vállalati gazdálkodást és társadalmi tevékenységet folytató közösség, amely a szocialista szövetkezeti tulajdon és a demokratikus önkormányzat alapján jogi személyként működik. Szvt. 2. § (1) A szövetkezet gazdasági célja a tagok anyagi jólétének előmozdítása, egyben tervszerű és gazdaságos közreműködés a társadalom sokrétű igényeinek kielégítésében. (2) A szövetkezet társadalmi célja a tagok szocialista életformájának és gondolkodásmódjának fejlesztése, valamint érdekeik szolgláata. *(3) A szövetkezetek a szocialista társadalmi rend részei; a törvényben meghatározott céljaikat a társadalom érdekeivel összhangban valósítják meg. Ltvr. 1. § (1) E törvényerejű rendelet célja, hogy megállapítsa a lakásépítő és a lakásfenn1 A cím nem jogszabályi szöveg. tartó szövetkezetekre (a továbbiakban: lakásszövetkezet) vonatkozó sajátos szabályokat. (2) E törvényerejű rendeletnek a lakásszövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit — ha jogszabály másként nem rendelkezik — az üdülőépületek s a személygépkocsi-tárolók építésére és fenntartására irányuló tevékenységet folytató szövetkezetekre (a továbbiakban: üdülő-, illetőleg garázsszövetkezet) is megfelelően alkalmazni kell. **(3) E törvényerejű rendeletnek a garázsszövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a műhelyvagy üzlethelyiségek építésére és fenntartására irányuló tevékenységet folytató szövetkezetekre is megfelelően alkalmazni kell. Ltvr. 2. § (1) A lakásszövetkezet célja, hogy keretében az állampolgárok — a szövetkezésben rejlő előnyök felhasználásával — közös összefogással, személyes közreműködéssel és" anyagi hozzájárulással gondoskodjanak a lakásszükségletük kielégítését szolgáló épületek és az ezek rendeltetésszerű használatát elősegítő, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítmények (a továbbiakban együtt: lakóházak) felépítéséről, illetőleg fenntartásáról. (2) A lakásszövetkezet a céljának megvalósítását szolgáló gazdálkodó tevékenységet folytat; ennek során — a jogszabályok keretei között — a lakóházakkal és a lakásokkal összefüggő lakossági szolgáltatásokat is szervezhet és nyújthat, illetőleg vehet igénybe.2 Vr. 1. §. A lakásszövetkezet a céljának megvalósítását szolgáló tevékenységet a székhelyén kívül is végezhet. Szvt. 3. § A Magyar Népköztársaság elismeri a kizsákmányolástól mentes gazdasági tevékenységre irányuló szövetkezés szabadságát; támogatja és védelmezi a szociaüsta társadalmi és gazdasági rendszer szerves részét alkotó szövetkezeteket. Szvt. 4. § A tagok önkéntes elhatározásán alapul a szövetkezet megalakulása, egyesülése, szétválása, átalakulása és — a feloszlatás esetét kivéve — megszűnése; a tagság érdekvédelmének megszervezése, továbbá a tagsági viszony létesítése és megszüntetése. Szvt. 5. § A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelességeinek meghatározásánál nem szabad az állampolgári egyenlőséget sértő megkülönböztetést tenni. Szvt. 6. § (1) A szövetkezet tevékenysége a tagok személyes és vagyoni közreműködésén alapul. *(2) A személyes és vagyoni közreműködés módját a szövetkezet — sajátosságainak megfelelően, a jogszabályok keretei között — maga állapítja meg. A tagsági viszony tartalmát az annak keretében dolgozó tagok esetében a közös munkában való részvétel határozza meg. 2 Lásd még az Ltvr. 25. és 29. §-ait, valamint a Vr. 22. 23. és 30. §-ait