Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)
1983 / 29. szám
29. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1079 1. Az új hálózati egységeket a tervezett havi átlagos forgalom, termelési érték (továbbiakban: forgalom) alapján kell kategóriába sorolni. A kategóriába sorolást évenként egyszer, általában január 1-i hatállyal felül kell vizsgálni és azt szükség szerint módosítani kell. A felülvizsgálat alapja az előző év tényleges havi átlagos forgalma. Az előző év folyamán létesített egységeknél a felülvizsgálatot, illetve a szükségszerű módosítást az üzemeltetési időszak havi átlagos forgalma alapján kell végrehajtani. Ha valamely egység működése évközben szünetel, a zárvatartás idejét — teljes naptári hónapra (hónapokra) kerekítve — az átlagos forgalom kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ha a szünetelés figyelmen kívül hagyásá az átlagos havi forgalmat jelentősen torzítja, a kategória módosítás mellőzhető. 2. Az egész évben üzemelő, de az idényben lényegesen magasabb forgalmat bonyolító egységek az idény tartamára és az év többi időszakára eltérő kategóriába sorolhatók. Ez esetben az előző év két időszaka megbontott forgalmának havi átlaga a besorolás alapja. Ezeket az egységeket, továbbá a kategória változás időpontját kollektív szerződésben kell kijelölni, illetőleg meghatározni. 3. Csak az idényben üzemelő egységek besorolását, illetőleg annak felülvizsgálatát az üzemelési időszak tényleges havi átlagforgalma alapján kell végrehajtani. Az új egységek tekintetében az üzemelési időszak előirányzott forgalma az irányadó. 4. Az átlagostól eltérő forgalom összetételű (pl. közületi forgalom magas aránya) egységek ^kiemelt" és „a" kategóriába sorolásának forgalmi követelményeit a kollektív szerződésben a 3. számú mellékletben foglaltaknál magasabban is meg lehet határozni. 4. számú mellékleí a 12/1983. (XII. 17.) ÁBMH számú rendelkezéshez A gyakorlati időtől függően bérezett dolgozók gyakorlati idejének megállapítása 1. Teljes mértékben gyakorlati időnek kell tekinteni m— az- adott szakmára képesítést nyújtó tanulóképzés idejét. — a kiskereskedelemben és nagykereskedelemben a közgazdasági technikum kereskedelmi tagozatát és a kereskedelmi szakközépiskolát végzett dolgozóknál 4 évet, —' a vendéglátásban a vendéglátóipari technikumot és a vendéglátóipari szakközépiskolát végzetteknél 4 évet — a műszaki képzettséget igénylő szakmákban a szakbavágó technikumot, szakközépiskolát végzetteknél 4 évet, — az eladóknál és a raktári beosztottaknál az adott szakmában egységvezetői, egységvezető-helyettesi, eladói, raktárvezetői, raktárosi, raktári beosztott munkakörben töltött időt, — ügyintézői vagy' ennél maagsabb áruforgalmi, üzemeltetési munkakörben bármely szakmában eltöltött időt, — a volt önálló kereskedők és vendéglátóiparosok működési idejét az adott szakmában, — a szakácsoknál és cukrászoknál az e munkakörben, továbbá a konyhalegény, konyhalány munkakörben eltöltött, gyakorlati idejét. 2. A kollektív szerződés részben vagy teljes mértékben gyakorlati időnek minősítheti — a kiskereskedelemben és nagykereskedelemben a vendéglátóipari technikumot és vendéglátóipari szakközépiskolát végzetteknél 4 évet, — a vendéglátásban a közgazdasági technikum kereskedelmi tagozatát és a kereskedelmi szakközépiskolát végzett dolgozóknál 4 évet, — más kereskedelmi, illetőleg vendéglátó szakmára képesítést nyújtó tanulóképzés idejét, — a kereskedelmi hálózatban bármely munkakörben és az ipari rokonszakmákban töltött gyakorlati idejét, továbbá — a volt önálló kereskedők és vendéglátóiparosok bármely kereskedelmi szakmában eltöltött működési idejét. 3. Az esti és levelező iskolák, továbbá tanfolyamok képzési ideje gyakorlati időnek nem minősíthető. Ha a dolgozó a gyakorlati idő alapján bérezett munkakörből katonai szolgálatra vonul be és annak letelte után ugyanilyen munkakörbe tér vissza, katonai szolgálata gyakorlati időnek minősül. 4. A besorolásnál csak az igazolt gyakorlat vehető figyelembe. 5. A jelen rendelet hatályba lépésekor jogszabály alapján már korábban elismert gyakorlati időt az adott vállalatnál, fennálló munkaviszony megszűnéséig csökkenteni nem szabad. A korábban elismert gyakorlati idő beszámítása szempontjából az áthelyezett dolgozót úgy kell tekinteni, mintha munkaviszonya nem szűrít volna meg. 6. Gyakornoki bértétel szerint sorolhatók azok a pályakezdő szakemberek, akik szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkeznek és a vállalatnál a betanulás időszakára — legfeljebb két éves időtartamra — különböző, váltakozó munkaterületeken végzik munkájukat.
