Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 27. szám

1012 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27. szám felmerült problémáik konzultatív megbeszélésére. Jól szolgálhatja a továbbképzés célját az előadást követő szakmai vita. Mindezek tovább kombinál­' hatók kerekasztal beszélgetésekkel, tapasztalat­cserék szervezésével. Az önképzésen alapuló munkahelyi szakmai megbeszélések, valamint a szakmai viták és ta­pasztalatcserék szükség szerinti szervezése első­sorban a közvetlen munkahelyi vezetők feladata. 4. Irányított egyéni önképzés Irányított egyéni önképzés szervezésénél a kö­vetkezőket javasoljuk figyelembe venni: — a résztvevő legyen képes önálló tanulásra, ismeretszerzésre (kutatásra), a szerzett ismeretek feldolgozására, következtetések, javaslatok kimun­kálására. Mindez kellő felkészültséget, az új iránti érdeklődést, törekvést, elemzőkészséget igényel; — a téma megválasztása nagy körültekintéssel történjen, egyrészt feleljen meg a résztvevő ér­deklődésének, másrészt a feldolgozás eredménye hasznosítható legyen. Ezért célszerű, ha a téma­választással a munkahelyi vezető is egyetért; — a téma feldolgozása meghatározott idő (1—2 év) alatt a résztvevő, által készített ütemterv sze­rint történjen. Ehhez a munkahelyi vezető és a kijelölt konzulens nyújtson segítséget; — az irányított egyéni önképzéshez kapcsolód­jon valamely előre meghatározott követelmény és elismerési forma; Ez lehet: záródolgozat készítése és annak szűk körű bizottság előtti megvédése; beszámoló bizott­ság előtt, erkölcsi elismerés, céljutalom megjelö­lése, stb. ' I Természetesen e továbbképzési forma a fentiek­ben ajánlott megoldástól eltérően is megvalósít­ható. Lehetséges pl. néhány témát meghirdetni, s az annak feldolgozására önként jelentkezők ré­szére kis csoportban (3—5 fő) időnként konzultá­ciós megbeszélést tartani stb. 5. Vezetőutánpótlás képzés Fontos tennivaló a tanácsi vezetői utánpótlás képzése, amely elsősorban a szakapparátus (kü­lönböző szintű szakigazgatási szervek, hivatalok) vezetői igényeinek kielégítését hivatott szolgálni. Ennek érdekében a képzés feladata: a résztvevők társadalompolitikai, vezetéselméleti, jogi és köz­gazdasági ismereteinek rendszerezése, bővítése, szemléletük és meggyőződésük formálása és jár­tasságuk fejlesztése. E képzési formában felsőfokú végzettségű, (és általános államigazgatási ismeretek vizsgával is rendelkező) vezetői jártassággal bíró, illetve ön­álló szakmai munkakörben dolgozó — különösen a vezetői utánpótlásként számításba vett — szak­emberek vehetnek részt. A képzés tananyagát és ezen belül a társada­lompolitikai, a vezetési, a jogi, a közgazdasági és egyéb szükséges ismeretek arányát a vezetőkkel szemben támasztott hármas követelmény alapján helyes meghatározni. A részletes tematika össze­állításának rendező elve: az egyes feldolgozott tu­dományterületek ismereteinek hozzárendelése az alapvető vezetői feladatok (tájékozódás, tervezés, döntés, szervezés, ellenőrzés) problémaköréhez. Ajánlott tantárgyak (témák) négy féléves (fél­évenként kétszer 3 napos bentlakásos foglalkozá- » sokkal); társadalomirányítás, 3 félév; ágazatirá­nyítás, 1 félév; társadalmunk fejlődésének - idő­szerű politikai kérdései (előadás és konzultáció); szervezéselmélet és módszertan, 4 félév; vezetés­elmélet és módszertan, 4 félév; szociológia, 3 fél­év; pszichológia és a vezető nevelési, feladatai, 3 félév; statisztikai alapismeretek, 3 félév; számí­tástechnikai alapismeretek, 1 félév. Elsősorban a folyamatos tanulás segítésére és ellenőrzésére szolgálnak a konferenciák, konzul­tációk, kerekasztal-beszélgetések, esetjátékok, döntési gyakorlatok stb. A hagyományos módsze­rek esetében is részletesebb és alaposabb feldol­gozásra, valamint a szemléltető módszerek inten­zív alkalmazására szükséges a hangsúlyt helyezni. Az előadók és foglallkozásvezetők kiválasztása nagy körültekintést igényel, mivel munkájuk a tananyagok összeállítására és gondozására is ki­terjed. Az egységes szemléletmód érvényesítése, a komplex témafeldolgozás biztosítása, s a témák egymásra építésének maradéktalan megoldása ér­dekében az oktatók tevékenységének összehango­lására is szükség van. Az ' egyes tantárgyakat minősítő beszámolók (megfelelt, nem felelt meg), esetleg vizsgák (öt­jegyű skálával), a tanfolyamot pedig záródolgozat készítése zárja le. A résztvevők a záródolgozat megvédését követően tanúsítványt kaphatnak. Dr. Papp Lajos s. k., államtitkár a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 7008/1983.. (TK 27.) MT TH számú irányelve a tanácsi költségvetési szervek dolgozói erkölcsi és anyagi megbecsüléséről szóló 1/1981. MT TH számú irányelv kiegészítéséről 1. A tanácsi költségvetési szervek dolgozói er­kölcsi és anyagi megbecsüléséről szóló 1/1981. MT TH számú irányelv 1/c. pontjának nyolcadik bekezdése a következőkkel egészül ki:

Next

/
Thumbnails
Contents