Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 27. szám

27. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 885 4. § (1) Kedvezményes kiszállási pótdíjat fizet az az ügyfél, aki egy helyszínen legalább öt munkanapig tartó folyamatos mérésügyi tevékenységet végez­tet, és az ehhez szükséges helyiségről, berendezés­ről, műszaki felszerelésről és kisegítő munkaerő­ről gondoskodik. (2) Kedvezményes kiszállási és gépjárműhaszná­lati pótdíjat fizet az ügyfél a második és további helyszín után, ha számára ugyanazon a közigazga­tási településen egy napon belül több helyszínen végeznek mérésügyi tevékenységet. (3) Nem kell pótdíjat fizetni az ideiglenes hite­lesítési központban végzett mértékhitelesítésért. 5. § (1) A mérésügyi szervek a mérésügyi díjakról készpénzfizetés alkalmával díjnyugtát, átutalással történő elszámolás esetén számlát állítanak ki. (2) A készpénzben beszedett díjat a mérésügyi szervek a Fővárosi IHetékMvatalnak fizetik be. (3) Átutalás esetén az ügyfél a mérésügyi szám­la összegét a kézhezvételtől számított tizenöt na­pon belül köteles a Fővárosi Illetékhivatalnak il­leték módjára befizetni. Késedelem esetén havi 1%-os adópótlékot kell fizetni. (4) A mérésügyi díjak behajtására, a tévesen'be­fizetett vagy jogellesen beszedett díjak rendezésé­re az 58/1981. (XI. 19.) MT és az 54/1981. (XI. 19.) PM számú rendelet szabályai az irányadók. 6. § (1) A mérésügyi tevékenység bizonylatait — mérésügyi szempontból — az ügyfelek a hitelesí­tés érvényének lejártáig kötelesek megőrizni. (2) Számlamásolatok kiadása esetén a 49/1972. (XII. 31.)* PM számú rendelettel módosított 11/1966. (VI. 29.) PM számú rendelet 87. §-ának szabályait kell alkalmazni. 7. § Ez a rendelet 1982. augusztus 1. napján lép ha­tályba; egyidejűleg a 33/1977. (XII. 8.) PM számú rendelet hatályát veszti. Dr. Hetényi István s. k., pénzügyminiszter A pénzügyminiszter 45/1982. (IX. 7.) PM számú rendelete a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 37/1967. (X. 12.) Korm. számú rendelet* végrehajtásáról rendelkező 34/1967. (XII. 24.) PM számú rendelet** 4 módosításáról A pénzforgalomról és a bankhitélről szóló 37/ 1967. (X. 12.) Korm. számú rendelet 14. §-ában kapott felhatalmazás alapján — a Magyar Nem­zeti Bank elnökével egyetértésben — az alábbia­kat rendelem: 1. § A 27/1971. (VI. 30.) PM számú és a 29/1972. (X. 10.) PM számú rendelettel módosított 34/ 1967. (XII. 24.) PM számú rendelet (a továbhisk­ban: Vhr.) 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a kö­vetkező rendelkezés lép: „(1) A pénzintézet (az állami takarékpénztári szervezet és a takarékszövetkezetek) a kölcsön után — a 31/A §-ban foglaltak kivételével — leg­feljebb évi 12% kamatot számíthat fel." 2. § A Vhr. 26. §-ának helyébe a következő ren­delkezés lép: „26. § A pénzintézet által a bankkölcsön után felszámított kamat, késedelmi kamat, juta .ék és egyszeri kezelési költség együttesen — a 31 A §­ban foglaltak kivételével — az évi 20%-ot nem haladhatja meg." 3. § A rendelet a következő 31/A §-sal egészül ki: „3l/A § Az Országos Takarékpénztár az állam­polgárok polgári jogi társaságai, a vállalati gaz­dasági munkaközösségek és a gazdasági munka­közösségek tevékenységének előmozdítására nyúj­tott kölcsönök után a Minisztertanács által a hi­telpolitikai irányelvekben meghatározott mértékű kamatot számíthatja fel." 4. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatály­ba. Rendelkezéseit a hatályba lépése után meg­kötött kölcsönszerződések esetében kell alkal­mazni. Madarast Attila s. k., pénzügyminisztériumi államtitkár * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1967. évi 40. szá­mában. ** Megjelent a Tanácsok Közlönye 1967. évi 55. szá­mában.

Next

/
Thumbnails
Contents