Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 26. szám

26. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 337 zőkönyvet, amelynek alapján a házasságot nem kötötték meg, iktatás után az irattárban kell elhelyezni. Iratok kiadása az anyakönyvi irattárból Ar. 100. § Az anyakönyvi irattárból csak hatóság írásbeli megkeresésére szabad iratot kiadni. Az anyakönyvvezető gondoskodik arról, hogy azok az anyakönyvi irattárba visszakerüljenek. Az iratselejtezés Ar. 101. § Az anyakönyvi irattárban elhelyezett iratok nem selejtezhetők. Bejegyzés a személyi igazolványba At. 41. § Az anyakönyvvezető bejegyzi a személyi igazolványba az anyakönyvi adatokat, illetőleg azok változását. A személyi igazolvánnyal kapcsolatos feladatok Ar. 102. § (1) Az anyakönyvvezető a személyi igazolványba bevezetett adat megváltozását az érvényes igazolványnak „Anyakönyvi rész" megjelölésű oldalaira bejegyzi, ha az a) születéssel, vagy örökbefogadással, b) házasságkötéssel, a házasság megszűnésével vagy érvénytelenné nyilvánításával; c) halálesettel; • d) a családi jogállással, a névviseléssel vagy kijavítással kapcsolatos. (2) Az anyakönyvi bejegyzést teljesítő anyakönyvvezető az anyakönyvi bejegyzés alapján, a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezető pedig anyakönyvi kivonat, jogerős bírósági vagy gyámhatósági határozat, illetőleg a Belügyminisztérium értesítése alapján jegyzi be a személyi igazolványba a változást és erről az illetékes anyakönyvvezetőt értesíti. Ar. 103. § (1) A személyi igazolványba csak erre a célra rendszeresített íróeszközzel — a családi és utónevet, valamint a születési helyet nyomtatott nagybetűvel — szabad bejegyezni. A bejegyzést az anyakönyvvezető a bejegyzés keltének feltüntetése után aláírja, és hivatalos bélyegzőjével látja el. (2) A hibás bejegyzést törléssel, felülírással helyesbíteni nem szabad. Ez esetben a bejegyzést vízszintes vonallal át kell húzni és utána: „Téves, törlöm" szavakat, majd a helyes bejegyzést kell beírni. A születés, örökbefogadás bejegyzése a személyi igazolványba Ar. 104. § (1) A gyermek adatait annak állampolgárságára való tekintet nélkül a) a szülők vagy örökbefogadó szülők; b) ha a gyermek apja még nincs megállapítva, az anya; c) ha a bíróság az egyik szülő szülői felügyeleti jogát jogerős határozattal megszüntette, illetőleg ha az egyik szülő szülői felügyeleti joga szünetel, a másik szülő; d) ha egyik szülő sem él, vagy ha egyik szülő sem gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, a gyám személyi igazolványába kell bejegyezni. (2) Kérelemre a gyermek adatait — ha a szülői felügyeleti jog különélés miatt szünetel — mindkét szülő személyi igazolványába be kell jegyezni. (3) A gyermek adatai közül a családi és utónevét, születési helyét és idejét, (év, hónap, nap) kell a személyi igazolványba bejegyezni. Ha a gyermek nemzetközi egyezmény alapján, a másik szülő állampolgárságát követi, a „Megjegyzések" rovatba a külföldi állampolgárságot fel kell tüntetni. A családi nevet, ha az a személyi igazolvány tulajdonosának családi nevével azonos, nem kell bejegyezni. (4) örökbefogadás esetén az örökbefogadott gyermek adatait az örökbeadók személyi igazolványából, ha pedig az örökbefogadás megszűnik, az örökbefogadók személyi igazolványából törölni kell, a törlés okát és tényét, valamint a gyermek nevét feltüntetve. A házasság, illetőleg a házasság megszűnésének bejegyzése a személyi igazolványba Ar. 105. § (1) A házasságkötésnél közreműködő anyakönyvvezető a férj és a feleség személyi igazolványába bejegyzi: a) a házasságkötés helyét és idejét (év, hónap, nap); b) a családi állapotban történt változást; c) a házastárs — a férj személyi igazolványába a feleség leánykori — nevét, továbbá a feleség személyi igazolványába a házasságkötés után viselt nevét is; d) a házastárs születési helyét, személyi számát; e) az anyakönyvi bejegyzés folyószámát. (2) Ha a feleség személyi igazolványának második oldalán az első és a második rovat üres, az anyakönyvvezető a házasságkötés után viselt nevet minden esetben oda is bejegyzi. (3) Ha a bíróság a házasságot jogerős határozattal felbontotta vagy érvénytelenné nyilvánítót-