Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 26. szám

26. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 841 d) kizárólag a maga teljes nevét viseli. (2) Az anyakönyvvezető köteles a menyasszonyt a házasságkötést megelőzően tájékoztatni arról, hogy joga van választani, milyen nevet kíván viselni a házasságkötés után. A menyasszony köteles az anyakönyvvezető felhívására a névviselésről nyilatkozni. (3) A házasság megszűnése, illetőleg érvénytelenné nyilvánítása után a volt feleség a házasság fennállása alatt viselt nevét viseli tovább is. Ha ettől el kíván térni, ezt a házasság megszűnésétől, illetőleg érvénytelenné nyilvánítása után az anyakönyvvezetőnek egy alkalommái bejelentheti. Ilyen esetben sem viselheti azonban a volt férje nevét a házasságra utaló toldással [(1) bekezdés a) és b) pontja], ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte. 1 (4) Üj házasságkötés esetében a feleség volt férje nevét a házasságra utaló toldással [(1) bekezdés a) és b) pont] nem viselheti, és ez a joga akkor sem éled fel, ha újabb házassága megszűnt. (5) Az (1)—(3) bekezdés szerint választott név viselésétől eltérést csak a névváltoztatásra jogosult hatóság engedélyezhet. (6) A bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja c volt feleséget az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerinti név viselésétől, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték. Nyilatkozat a menyasszony gyermekének apaságáról At. 17. § (1) Ha a menyasszonynak rendezetlen családi jogállású gyermeke van, az anyakönyvvezető a házasságkötést megelőző eljárásban a személyesen jelenlevő vőlegény figyelmét felhívja arra, hogy amennyiben menyasszonyának a gyermekét a házasságkötést megelőzően magáénak elismeri — jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén — őt kell a gyermek apjának tekinteni. (2) A vőle^énv anai elismerő nyilatkozatot a házassá? megkötéséig tehet. A nyilatkozatot viszszavonni nem lehet. (3) Az aoai elismerő nyilatkozat alapián a férjet afvkor lehet a gyermek anjának tekinteni, ha a nvilatkozat megtételéül számított hat hónapon belül a házasságot megkötik. Csjt. 39. § (1) Ha az anya a gyermek születése után házasságot köt, férjét a gyermek apjának kell tekinteni, ha a) sem az anya korábbi házassági köteléke, sem teljes hatályú elismerő nyilatkozat, vagy jogerős bírósági ítélet alapján nem állapítható meg, hogy ki a gyermek apja, és az apaság I megállapítása iránt más férfi ellen per sincs folyamatban, feltéve, hogy b) a férj a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb és c) a férj a házasságkötést megelőzően az anyakönyvvezető előtt a gyermeket a magáénak ismeri el. (2) Vita esetén annak bírósági megállapítását, hogy az anya utólagos házasságának hatálya a gyermekre kiterjed, a gyermek, a gyermek anyja vagy annak férje kérheti. Megállapodás a gyermek családi nevéről At. 18. § Ha a menyasszony bejelenti, hogy a házasságkötés után kizárólag a leánykori családi nevét kívánja viselni, a házasulok a házasságkötés előtt is megállapodhatnak arról, hogy a házasságból származó gyermekek az apa vagy az anya családi nevét viselik. A megállapodást a házassági anyakönyv is tartalmazza. Csjt. 42. § (1) A gyermek — szüleinek megállapodása szerint — apjának vagy anyjának családi nevét viseli. Házasságban élő szülők gyermeke azonban anyjának családi nevét csak akkor viselheti, ha az anya kizárólag a maga nevét viseli. A házasságban élő szülők valamennyi közös gyermekének csak közös családi nevet lehet adni. (2) Ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek anyja családi nevét viseli mindaddig, amíg a képzelt apát az anyakönyvbe bejegyezték. (3) A gyermek utónevét a szülők határozzák meg. (4) Ha a szülők a gyermek nevének kérdésében nem jutnak megegyezésre, a gyámhatóság dönt. Csjté. 9. § (1) Házasságban élő szülők gyermekük nevére vonatkozóan akkor köthetnek megállapodást [Csjt. 42. § (1) bek.], ha az anya kizárólag a maga családi nevét viseli (2) A gyermek nevére vonatkozó esetleges megállapodást legkésőbb a gyermek születésének anyakönyvi bejegyzése során lehet az anyakönyvvezetőnek bejelenteni. Házasságban élő szülők későbbi gyermeke azonban nem viselhet más nevet, mint amelyet a korábbi Izözös gyermekre nézve már bejelentettek. (3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott időpontban az egyik szülő nem él, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a szülői felügyeletet — annak megszüntetése vagy szünetelése folytán — nem gyakorolhatja, egyedül a másik szülő határozhatja meg, hogy a gyermek melyik szülő családi nevét viselje.