Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 26. szám

836 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 26. szám feladatokat ellátó szakigazgatási szerve tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a magyar jog szerint nincs akadálya. Illetékesség At. 4. § (1) A születést és a halálesetet az az anyakönyvvezető anyakönyvezi, akinek működési területén az történt. (2) A házasságkötési eljárásra és a házasságkötés anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, aki előtt a házasulok vagy egyikük a házassági szándékot bejelenti. (3) Magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését és halálesetét a budapesti V. kerületben működő anyakönyvvezető is anyakönyvezi (hazai anyakönyvezés). (4) A budapesti V. kerületben működő anyakönyvvezető az e célra vezetett anyakönyvbe anyakönyvezi annak a külföldi állampolgárnak külföldön történt születését, akit magyar állampolgár örökbe fogadott. A születési hely, élveszületés At. 5. § (1) Az anyakönyvbe születési helyként azt a községet, várost, fővárosi kerületet kell bejegyezni, ahol a gyermek megszületett. (2) Anyakönyvezni az élveszületett gyermek születését kell. Ar. 12. § (1) A születést, ha az járművön történt, az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek működési területén az anya a járművet elhagyta. (2) Többes szüléskor mindegyik gyermek születését az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek működési területén az utolsó gyermek született. (3) Ismeretlen szülőktől származó gyermek születését az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek működési területét a gyámhatóság határozatában születési helyként megjelölte. Ar. 13. § (1) Ha a haláleset járművön történt, annak anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek működési területén a holttestet a járműről leemelték. (2) Talált holttest esetében az anyakönyvi bejegyzésre az az anyakönyvvezető illetékes, akinek működési területén a holttestet megtalálták. (3) A halál tényének bírósági megállapítása esetén az anyakönyvi bejegyzésre az az anyakönyvvezető illetékes, akinek működési területén a bíróság határozata szerint a haláleset bekövetkezett. Ha a bíróság határozata szerint a haláleset helye külföldön van vagy a bíróság holttá nyilvánító határozatot hozott, a halálesetet a meghalt, illetőleg az eltűnt személy születését nyilvántartó anyakönyvvezető anyakönyvezi. Ha a születési hely külföldön van vagy ismeretlen, a budapesti V. kerületi anyakönyvvezető jár eL Az anyakönyvi adatok védelme At. 6. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az anyakönyvbe és az anyakönyvi iratokba betekintés csak olyan állami szerv dolgozójának engedélyezhető, aki személyére szóló meghatalmazással igazolja, hogy erre hivatalos eljárásban van szükség. (2) Az anyakönyvvezető és az a szerv, amely jogszabály alapján az anyakönyvi nyilvántartásból adatot kap, azt csak jogszabályban meghatározott célra használhatja fel és nem hozhatja illetéktelenek tudomására. Az anyakönyvi bejegyzés és irat megtekintése Ar. 14. § (1) Az anyakönyvi bejegyzés, illetőleg irat megtekintésére kiadott engedély tartalmazza, hogy az mely bejegyzés vagy irat megtekintésére jogosít, és a betekintésre milyen hivatalos eljárásban van szükség. Az engedélyt az anyakönyvvezető bevonja. (2) A levéltár őrizetében levő másodpéldány megtekintését a levéltár vezetője engedélyezi. Ar. 15. § Engedély v nélkül iratbetekintési joga van: a) a Központi Statisztikai Hivatalnak és területi szerveinek, valamint az Állami Népességnyilvántartó Hivatalnak a statisztikai, illetőleg népességnyilvántartási adatszolgáltatással összefüggésben; b) a közjegyzőnek, a halotti anyakönyvbe és irataiba. Okirat és személyes nyilatkozat At. 7. § (1) Az anyakönyvi és a házasságkötési eljárásban, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a bejegyzendő adatokat, illetőleg a házasság megkötésének törvényes előfeltételeit okirattal kell bizonyítani. Az idegen nyelvű okiratot az ügyfél hiteles magyar fordításban mutatja be. (2) Okirat bemutatása helyett személyes nyilatkozat tehető, ha az okirat külföldről történő beszerzése akadályba ütközik. At. 8. § (1) Magyar állampolgár a személyi adatait személyi igazolvánnyal, illetőleg személyi lappal bizonyítja. Azok, akik személyi igazolvánnyal vagy személyi lappal nem rendelkezhetnek, a szükséges adatokat anyakönyvi vagy más okirattal bizonyíthatják. (2) Külföldön élő vagy onnan érkező magyar állampolgár a személyi adatait magyar útlevéllel igazolhatja*