Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 25. szám

824 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám ingatlannyilvántartásba a földhasználó személyében bekövetkezett változást. A bejegyzéshez nem szükséges a használatba adónak -az örökössel a föld használatba adásáról megkötött új szerződése. 2. A tartós használatba adott földrészleten fennálló földhasználati jogra az özvegyi jog az ingatlannyilvántartásba bejegyezhető. A tartós földhasználati jog jogosultjának halála esetén a közjegyző a hagyatékátadó végzésben a tartós földhasználati jogra is-megállapítja az özvegyi jog fennállását a túlélő házastárs javára. A Fhtvr. 5. §-ának (4) bekezdése a tartós földhasználati jog öröklésével kapcsolatban a Ptk-nak az öröklésre vonatkozó szabályaira utal. A Ptk. szerint a törvényes öröklésnél állag- és özvegyi jog öröklése egyaránt előfordulhat. A Ptk 164. §-a nem zárja ki a haszonélvezettel terhelt jogot sem. Ezért a hagyatékátadó végzés alapján az ingatlant terhelő tartós földhasználati jogra az özvegyi jog bejegyezhető az ingatlannyilvántartásba. 3. A házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó bírósági ítélet alapján a tartós földhasználati jog a házastárs javára bejegyezhető az ingatlannyilvántartásba. A tényállás szerint a bíróság a házastársi közös vagyon megosztása keretében a házastársak tartós használatába adott földön emelt épület közös tulajdonát megszüntette. A bíróság az egész ingatlant a házastársak egyikének kizárólagos tulajdonába adta és ezzel kapcsolatban ugyanennek a házastársnak a javára intézkedett a tartós földhasználati jog megváltásáról is. A Ptk-nak és a Családjogi törvénynek (Csjt) a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályai szerint a közös vagyon körébe a jogok is beletartoznak, s így a tartós földhasználati jog is. A Csjt. 31. §-ának (2) bekezdése értelmében a házassági életközösség megszűnése után a teljes közös vagyont kell megosztani. A közös vagyon megosztásának tehát ki "kell terjednie a tartós földhasználati jogra is. A bíróság ilyen rendelkezést tartalmazó ítélete alapján a tartós földhasználati jog jogosultjának személyében bekövetkezett változás az ingatlannyilvántartásba bejegyezhető. 4. A tartós földhasználati jog átruházása a házastársak között létrejött ajándékozási szerződést tartalmazó közjegyzői okirat alapján sem jegyezhető be. A közjegyző csak a tartós használatba adott földön emelt épületre vonatkozó ajándékozást foglalhatja okiratba. A tartós földhasználati jog megfelelő hányadáról a megajándékozott házastársnak a használatba adóval új szerződést kell kötnie. A tényállás szerint az egyik házastárs az ingatlant terhelő tartós földhasználati jog alapján létesített — önálló ingatlanként nyilvántartásba vett — épület őt megillető fele részének tulajdonjogát a tartós földhasználati jog fele részével együtt házastársának ajándékozta. Erről közjegyzői okirat készült. A Fhtvr. 5. §-ának (2) bekezdése szerint „A földön létesített épület tulajdonjogának átruházása esetén az épület új tulajdonosával a föld használatba adásáról új szerződést kell kötni." Az állami lakó- és üdülőtelkek tartós használatbaadásáról szóló a>29/1977. (X. 27.) ÉVM—PM—IM sz. együttes rendelettel és a 17/1980. (VII. 1.) ÉVM—PM—IM számú együttes rendelettel módosított 5/1977. (I. 28.) ÉVM—PM—IM számú együttes rendelet (a továbbiakban: Fhvhr I) 9. §-ának (3) bekezdése értelmében pedig ilyen esetben „ a használatbaadó köteles a tulajdonjog átruházása előtt — a leendő új tulajdonos kérésére — a használatbaadás feltételeiről nyilatkozni." Az épület tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződés közjegyzői okiratba foglalása előtt a használatbaadás feltételeinek tisztázása tehát a leendő új tulajdonos feladata. A közjegyző ennek teljesítése esetén okiratba foglalja az épület tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződóst. Ezt követően a használatba adó a megajándékozottal a fold tartós használatbaadásáról szóló szerződést köteles a nyilatkozat szerinti tartalommal megkötni. A tartós földhasználati jog ajándékozására vonatkozó köz- vagy magánokirat jogszabályba ütközik [Fhvhr I. 9. §-ának (1) bekezdése, illetőleg a 6/1977. (I. 28.) MÉM—ÉVM—PM—IM sz. együttes rendelet (a továbbiakban: Fhvhr II.) 4. §-ának (5) bekezdése], ezért ezt az ingatlannyilvántartási eljárásban nyilvánvalóan érvénytelennek kell tekinteni és a bejegyzés alapjául nem szabad elfogadni. 5. Ha a földrészlet tartós használatbaadásáról szóló szerződésben az érdekeltek a tartós földhasználati jogot terhelő holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítanak, ez a jog az ingatlannyilvántartásba bejegyezhető. A tényállás szerint az építési és termelési célú tartós földhasználati jog megszerzése céljából a szülők gyakran anyagi támogatást nyújtanak gyermekeiknek a használatbavételi díj egy részének, vagy egészének átvállalásával. Ennek fejében a szülők a tartós földhasználati jogot terhelő holtig tartó haszonélvezeti jog kikötésével és ingatlannyilvántartási bejegyeztetésével kívánják biztosítani magukat. Az anyagi jogi szabályok szerint nincs akadálya annak, hogy valamely "jogon haszonélvezeti jog keletkezzen [Ptk. 164. § (1) bekezdése]. A tartós földhasználatról szóló jogszabályok megalkotása során sem volt szándék a tartós földhasználati jogot terhelő haszonélvezeti jog alapításának kizárása [Fhtvr. 5. § (4) bekezdése]. A tartós földhasználati jogintézmény megerősítése, továbbá az ilyen földek megműveléséhez fűződő érdekek indokolttá teszik a szülők ösztönzését a használat-