Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)
1982 / 25. szám
814 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám (2) A gépjárművek tüzelő- és kenőanyaga mennyiségi és minőségi normáját megállapító jogszabályba ütköző magatartás esetén az energiagazdálkodási bírság kiszabása első fokon — illetékességi területén — a KPM Autófelügyelet területi szerve, másodfokon a KPM Autófelügyelet hatáskörébe tartozik." 3. § Az R. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A jogerős határozattal kiszabott energiagazdálkodási bírságot az állami költségvetés javára kell befizetni és az energiaracionalizálási tevékenység ösztönzésére kell fordítani." 4. § Az R. 5. §-ának szövegében a „gazdálkodó szervezet" helyébe a .Jogi személy" kifejezés lép. 5. § Az R. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az energiagazdálkodási bírság kiszabásának alapjául szolgáló magatartásokat, a bírság mértékét — a 2. § (2) bekezdésben említett esetben a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben —, továbbá a bírság kiszabásának, valamint — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a befizetésének módját az ipari miniszter állapítja meg." 6. § Ez a a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Sarlós István s. k., a Minisztertanács elnökhelyettese A Minisztertanács 37/1982. (VIII. 25.) számú rendelete a munkavédelmi szakképzésről és továbbképzésről A Minisztertanács — a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a munkavédelmi szakképzés és továbbképzés szabályozása érdekében a következőket rendeli: 1- § (1) A munkavédelmi szakképzés keretében felső- és középfokú munkavédelmi szakképesítés szerezhető. * (2) Felsőfokú munkavédelmi szakképesítésnek minősül: a) a munkavédelmi szakmérnöki oklevél; b) a munkavédelmi üzemmérnöki bizonyítvány; c) a felsőfokú munkavédelmi szakképesítő egyetemi tagozaton szerzett bizonyítvány; d) a felsőfokú munkavédelmi szakképesítő főiskolai tagozaton szerzett bizonyítvány. (3) Középfokú munkavédelmi szakképesítésnek minősül a középfokú szakképesítő tagozaton szerzett oklevéL 2. § (1) A munkavédelmi szakképzés a Munkavédelmi Továbbképző Intézet (a továbbiakban: Intézet), illetőleg annak irányításával más oktatási vagy továbbképző intézmény keretében folyik. (2) A munkavédelmi szakképzés levelező rendszerű oktatás formájában történik. 3. § A felső-, illetőleg középfokú munkavédelmi szakképesítést nyújtó tagozatokra való felvétel képesítési feltételei a következők: a) a szakmérnöki tagozatra: mérnöki oklevél; b) az üzemmérnöki tagozatra: üzemmérnöki oklevél; c) a felsőfokú szakképesítő egyetemi tagozatra: a tudományegyetemek bölcsészeti, jogtudományi és természettudományi karán, valamint a közgazdaságtudományi egyetemen, továbbá az or. vostudományi egyetemen szerzett oklevél; d) a felsőfokú szakképesítő főiskolai tagozatra: az államigazgatási-, a tanárképző-, az egészségügyi főiskolai, valamint a főiskolai szintű szakoktatói és a műszaki tanári oklevél, továbbá a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán, a Külkereskedelmi Főiskolán, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerzett oklevél: e) a középfokú szakképesítő tagozatra: a szakközépiskolai (középfokú technikumi), vagy gimnáziumi érettségi bizonyítvány. 4. § (1) Áz Intézet felsőfokú tagozatain sikeres államvizsga letételével munkavédelmi szakmérnöki oklevél, munkavédelmi üzemmérnöki, illetőleg felsőfokú munkavédelmi szakképesítő bizonyítvány, középfokú tagozatán állami vizsgáztató bizottság előtt tett sikeres vizsgával középfokú munkavédelmi szakképesítést nyújtó oklevél szerelhető. (2) A felső-, vagy középfokú munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező függetlenített munkavédelmi felügyelők, illetőleg a minisztériumok (országos hatáskörű szervek), a fővárosi, megyei, megyei városi tanácsok, a szövetkezeti érdekképviseleti szervek és más országos hatáskörű szer-