Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 24. szám

804 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 24. szám A tételes elszámolás kötelezettségével kötött szerződés * 3. § (1) A tételes elszámolás kötelezettségével kötött szerződésben az ellenszolgáltatás a szerződéses alapárból és a fővállalkozói díjból áll. • (2) A szerződéses alapár magában foglalja a szerződés teljesítéséhez szükséges termékek és szolgáltatások együttes értékét. Meghatározásához a fővállalkozó köteles ajánlati költségvetést készíteni az ismert vagy szakszerűen becsült műszaki adatokra épülő, az árrendelkezéseket is figyelembe vevő árkalkuláció alapján. (3) A fővállalkozói díj mértékében a felek — a beruházás bonyolultsága, újszerűsége és a vállalt határidő figyelembevételével — szabadon állapodnak meg. Ha azonban a szerződés más jogszabály alapján nem köthető meg szabad áron, akkor a fővállalkozói díj nem haladhatja meg a szerződéses alapár 4%-át. A fővállalkozási tevékenység finanszírozása és elszámolása 4. § (1) A fővállalkozási szerződésben a beruházó és a fővállalkozó előleg rendelkezésre bocsátásában, valamint ennek feltételeiben állapodhat meg. (2) Az előleg összegét, ütemezését, elszámolását, a fővállalkozó által ezért esetleg fizetendő kamat mértékét és az egyéb feltételeket is a szerződésben kell rögzíteni. Az előleg kifizetése a műszaki készültség meghatározott fokához is köthető. (3) Az előleget a beruházás pénzügyi lebonyolítását végző pénzintézet a beruházás pénzügyi fedezetét képező források terhére, a beruházó megbízása alapján utalja át a fővállalkozó elszámolási betétszámlájára. (4) A fővállalkozó az előleg egy részét közreműködőinek átadhatja. (5) A fővállalkozási szerződéssel kapcsolatos előleggel finanszírozott eszközállományt a tartósan lekötött forgóeszközök növekményének mérésénél figyelmen kívül kell hagyni. 5. § (1) A fővállalkozási szerződésben a felek megállapodhatnak a rész-, illetve szakaszszámlázás 'feltételeiben. Részszámlát lehet kiállítani a szerződésben megjelölt, műszakilag elhatárolható, önálló állóeszköznek minősülő épületek, építmények, a beruházás helyszínére kiszállított gépek, gépi berendezések és szerkezetek megrendelő részéről történő átvétele esetén. Szakaszszámlát lehet kiállítani a kivitelezési munkák szerződésben megjelölt egyes szakaszainak, vagy a műszaki készültség meghatározott fokának elérése esetén. (2) A fővállalkozó a beruházó által elfogadott rész-, illetve szakaszszámlák szerinti' teljesítményérték (árbevétel) 7. § alapján képzett kockázati alappal csökkentett, de átalányár esetén az adott munkára előkalkulált nyereséghányad legfeljebb 90%-ának, tételes elszámolás esetén 80%-ának megfelelő összegű eredményt képezhet. (3) Az előkalkulált nyereséghányadot a munkák megkezdése előtt rögzíteni kell és az a későbbiekben nem változtatható. (4) Az előleg, valamint a rész- és szakaszszámlák alapján teljesített kifizetések együttes összege nem haladhatja meg a teljes ellenszolgáltatás 80%-át akkor, ha a vállalkozási összeg nem több 100 millió Ft-nál, illetőleg a 90%-át, ha a 100 millió Ft-ot meghaladja. (5) Amennyiben a felek nem állapodnak meg előleg nyújtásában, és a rész-, valamint a szakaszszámlázás külön feltételeiben, akkor a fővállalkozási munka elszámolása a beruházási és állóeszközfenntartási teljesítmények elszámolásáról szóló 47/ 1979. (XI. 1.) PM számú rendelet szabályait kell alkalmazni annak 5. § (5) és (8) bekezdése kivételével. Többletdíjazás, felárak 6. § (1) Az átalányáras fővállalkozási szerződésben a felek többletdíj ázásban állapodhatnak meg arra az esetre, ha a fővállalkozó a) az el vállaltnál kedvezőbb műszaki-gazdasági mutatókat szolgáltat, vagy b) a teljesítési határidő előrehozásával korábbi üzembe helyezést tesz lehetővé. (2) A fővállalkozó a kivitelezés ütemének megtartása, illetve gyorsítása céljából a beruházóra át nem hárítható sürgősségi felárat tűzhet ki közreműködőinek. * A fővállalkozási kockázat " 7> § (1) Á gazdálkodó szervezetek fővállalkozással együtt járó fokozott kockázatot csak gazdálkodási tevékenységükkel, elért eredményeikkel és tartalékaikkal összhangban álló mértékig vállalhatnak. (2) A fővállalkozó kockázati alapot képezhet a beruházó által kifizetett számlák árbevételéből. A képzett és fel nem használt kockázati alap összege nem haladhatja meg az igényérvényesítés szempontjából le nem járt fővállalkozási szerződések összértékének 5%-át. (3) A kockázati alap a fővállalkozási szerződésekkel összefüggő, előre nem látott, másra át nem hárítható költségek fedezetére használható. (4) A fővállalkozási szerződésállomány csökkenése esetén az igényérvényesítés szempontjából le nem járt fővállalkozási szerződések összértékének 5%-át meghaladó részt a kockázati alapból a mérleg szerinti eredmény növelésére kell fordítani. *