Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 23. szám

778 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 23. szám növekedéséből eredő, abszolút vagy relatív lét­számcsökkenéssel kell számolni. Egyéb költség (C;) Egyéb költségként csak a népgazdasági szinten is ráfordításnak minősülő költségeket kell figye­lembe venni. Népgazdasági szempontból nem mi­nősülnek költségnek pl. a bérjárulékok, a vám, az adók és a telekhasználati díj, valamint a bel­földi kamat. A költségek között nem szabad szá­mításba venni az értékcsökkenési leírást sem. A pótló beruházások költsége (Epí) Az időhorizonton belül várhatóan felmerülő pótló beruházások reálisan tervezett költségét részletesen elmezni és indokolni kell. Táblázatban összesítve tüntetendő fel, hogy e címen melyik évben és milyen nagyságú költség merül fel. A fejlesztési költsége (E/,) A fejlesztés költségeként — a beruházási javas­lat előirányzatai alapján — a beruházási és a tar­tósan lekötésre kerülő forgóeszköz költségeket, va­lamint a tartalék összegét kell számításba venni évenként. A beruházási költség összegéből levonandók a vám és az egyéb tiszta jövedelemelemek. A külföldi eszközökkel megvalósuló beruházá­soknál (pl. közös beruházás, külföldi hitelből meg­valósuló beruházás) a konkrét adatokkal kell szá­molni. Külföldi hitel esetén például ráfordításként nem a globális kölcsönfelvételt, hanem az esedé­kesség időpontjában felmerülő törlesztési, illetve kamatfizetési kötelezettséget kell — az időhori­zonttól függetlenül — figyelembe venni. A fejlesztési költség évenkénti összegének meg­határozása — táblázatban összesítve — az anyag­hoz csatolandó. Az eszközök maradványértéke (Em) A gazdasági számítás választott időhorizontja a kivitelezés (megvalósítás) kezdetétől számított 15. év végéig tart. Az eszközök maradványértéke eb­ben az időpontban az állóeszközök nettó értéke és a tartósan lekötött forgóeszközök összege. Az állóeszközök nettó értékét úgy kell megálla­pítani, hogy az eredeti és pótló beruházások ered­ményeként létrehozott állóeszközök bruttó érté­kéből az időhorizont végéig felmerült összes érték­csökkenési leírás költségét levonjuk. A számítást az anyaghoz mellékelni kell. A területi horizont kiterjesztése A népgazdasági szintű értékeléshez az alapbe­ruházás fejlesztési költségét az V/a. sz. mintalapon feltüntetett kapcsolódó beruházások összegeivel meg kell növelni, függetlenül attól, hogy az alap­beruházás helyszínén vagy más területen valósul meg. Amennyiben a kapcsolódó beruházás más igényeket is kielégít, összege ennek arányában csökkentendő. A területi horizont kiterjesztésének megfelelően kell a mutató többi tényezőjét is meghatározni. Az árprognózisok és a kockázat számbavétele A mutató tényezőinek meghatározásakor a ter­vezés időpontjának megfelelő állapotból kiindul­va a megszerezhető információk alapján a jövő­ben várható értékeket kell számításba venni (pl. az anyag és a termék árának prognózisait szakér­tők — szükség esetén külföldi szakértők — bevo­násával kell megállapítani, illetve ellenőriztetni). A jövőre vonatkozó adatok megállapítása csak kisebb-nagyobb pontatlansággal történhet. Ezért a bizonytalanság mértékét és a várható kockázat értékét részlesen elemezni kell. Az alapadatoknál egyenként vagy csoportonként fel kell tüntetni, hogy milyen bizonytalanság áll fenn. Különösen fontos a fejlesztési költség, az érté­kesítési árbevétel, valamint a fontosabb alapanya­gok várható költségei, a megvalósítás és a terme­lés felfutása tervezett időtartama bizonytalansági határainak gondos becslése. A számítások végeredményeképpen prognoszti­zált árakon kell meghatározni és bemutatni a „D" mutató legvalószínűbben várható értékeit, vala­mint a reálisan várható legkedvezőbb és legked­vezőtlenebb értékeit. 13.3 Devizakitermelési mutatók: Az 1 Rbl, illetve 1 $ kitermelésének költségét a beruházás teljes üzembehelyezése utáni 1—5 évekre prognosztizált árakon az alábbiak szerint kell kiszámítani: exportált termékek kalkulált belföldi árösszege Ft exportból származó árbevétel devizában (Rbl, ilL $) Áz adatok csak a beruházás eredményeként ex­portra kerülő termékek árbevételi adatait tartal­mazzák. Az exportált termékek kalkulált belföldi árösz­szege alapjaként a termelői ár szolgál. Ehhez hoz­zá kell adni az export következtében a magyar határig felmerült közvetlen költségeket (export­csomagolás, fuvar), valamint a külkereskedelmi árrésben meghatározott kiadásokat. A nevezőbe az exportált termékek magyar ha­tárparitásban számolt nettó deviza árbevétele ke­rül rubelben, illetve szabad dollárban. Ennek meg­felelően a bruttó export árbevételből le kell vonni az exportot közvetlenül terhelő, a külkereskedel­mi árrésbe nem tartozó, devizában felmerült fu­varköltséget, jutalékot, valamint egyéb közvetlen költséget. A termékek export gazdaságossági mutatóit ösz­sze kell hasonlítani a fejlesztés előtti időszakban termelt hasonló termékek export gazdaságossági mutatóival, valamint átlagos értékeivel. 13.4 Fajlagos ráfordítás mutatók Áz alábbi mutatók a beruházás teljes üzembe­helyezése utáni 1—5 évekre számítandók ki. a) Termékegységre eső fejlesztési költség:

Next

/
Thumbnails
Contents