Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)
1982 / 23. szám
770 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 23. szám házások keretében az építési, illetőleg technológiai szerelési munkákat a következő feltételek együttes teljesítése esetén szabad megkezdeni: a) az engedélyokiratot, illetve a beruházási alapokmányt kiadták (aláírták), az állami kölcsönre, a hitel- vagy az állami támogatásra vonatkozó szerződést a beruházó az illetékes pénzintézettel megkötötte, a saját források rendelkezésre bocsátásának ütemében megállapodtak, illetve — ha azt a finanszírozó bank előírja — a finanszírozási szerződést megkötötték; b) a beruházás megvalósításához szükséges engedélyeket az illetékes hatóságok kiadták. (2) A beruházás kivitelezése szakaszokra bontva is történhet, ha az egyes szakaszokban megvalósítani tervezett létesítmények (létesítménycsoportok) területileg és műszakilag elkülöníthetők, önállóan használatba vehetők (üzembe helyezhetők,) tervdokumentációjuk a többi szakasztól függetlenül szolgáltatható, és a későbbi szakaszokhoz történő illeszkedésük szerkezeti változást nem tesz szükségessé. Szakaszokra bontott megvalósítás esetén az (1) bekezdés a)—b) pontjaiban foglalt követelményeket — a kezdés feltételeként — csak *z adott szakaszra vonatkozóan kell teljesíteni. (3) Szakaszokra bontott megvalósítás esetén a kezdés előfeltétele az is, hogy a teljes beruházás beépítési terve rendelkezésre álljon. (4) Az (1)—{3) bekezdésben felsorolt feltételek teljesítését a kivitelezés megkezdése előtt az engedélyokiratot, illetve a beruházási alapokmányt jóváhagyó szerv (személy) ellenőrizni köteles.'* 3. § A Vhr. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A fejlesztési célra vonatkozó előterjesztéstervezetre a felügyeleti szerv 30 napi észrevételezési határidő mellett köteles beszerezni az R. 6. § (4) bekezdésben említett szervek, a külkereskedelmi miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke és — a telepítés helyére vonatkozóan — az építésügyi és városfejlesztési miniszter véleményét". 4. § A Vhr. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek: „Részdöntés 6. § (1) A felügyeleti szerv az Állami Tervbizottságtól a beruházás megvalósításával összefüggésben [R. 6. § (9) bekezdés] — (2)—(3) bekezdésben meghatározott eljárás szerint — részdöntést kérhet. (2) A részdöntésre vonatkozó előterjesztésnek ki kell terjednie: — a figyelembe vehető változatokra és a változatokból javasolt legelőnyösebb megoldásra, a megvalósításhoz szükséges intézkedésekre és feladatokra, a felelős személyek és a határidő megjelölésével; — a javasolt megoldás részletes indokolására, időbeli és költségkihatásaira, valamint pénzügyi forrásaira a beruházás előkészítése és a megvalósítás szempontjából. (3) Az előterjesztést 15 napos véleményezési határidő mellett az Országos Tervhivatallal, a Pénzügyminisztériummal és a kérdésben ágazatilag illetékes szervekkel egyeztetni kell. (4) A részdöntés megalapozásához szükséges adatokat és a részdöntést dokumentálni kell. 5. § A Vhr. 7. §-ának (1)—(3) és (9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a 7. § a következő új (10) bekezdéssel egészül ki: „(1) A beruházási javaslatot a 3. sz. mellékletben foglalt kötelező tartalmi előírások rendszerében, ezen belül a telepítésre és egyes megoldásokra (technológiai, műszaki színvonal, építés-szerelési módok stb.) vonatkozó javaslatokat több változatban kell kidolgozni. (2) A termelő nagyberuházások beruházási javaslatának kidolgozásakor a döntés előkészítéséhez a 3. sz. mellékletben foglaltak szerint kell megtervezni a következőket: a) A beruházás teljes üzembe helyezését követő 10 év végéig terjedő időtartam alatt a beruházás révén képződő nyereséget, a képződő nyereséget terhelő, az általános nyereségadózást megelőzően esedékes kötelezettségeket és a vállalat által a személyi jövedelmek céljaira tervezett összegeket, valamint ezzel összefüggésben a részesedési alapképzés állami terheit; b) a beruházás keretében megvalósult állóeszközök aktívált értéke után az a) pont szerinti időszakban elszámolásra kerülő teljes értékcsökkenési leírást, az állóeszközöknek a törlesztés időtartama alatt időszerű pótlásának fedezetét;1 c) más szervek által a beruházás céljára juttatott összeget, valamint d) indokolt esetben a beruházónak a beruházás megkezdésekor rendelkezésére álló és a beruházás tervezett megvalósítási ideje alatt képződő, a finanszírozásba bevonható saját fejlesztési alapját. (3) A fejlesztés pénzügyi forrása elsősorban az állami kölcsön. Ha a fejlesztés tervezett költségeire az állami kölcsön és a figyelembe vehető egyéb források együttes összege nem nyújt fedezetet, de a felügyeleti szerv a beruházás megvalósítását ennek ellenére szükségesnek tartja — a kedvezőtlen megtérülés okainak részletes indokolásával — a különbözetre költségvetési juttatást kérhet." „(9) A nem termelő nagyberuházásoknál a felügyeleti szerv, a termelő nagyberuházásoknál a