Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 14. szám

14. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 417 Községek Abaliget Aggtelek Alsóörs Aszófő Ábrahámhegy Badacsonytomaj Badacsony tördemic Balatonakaii Balatonalmádi Balatonberény Balatonederics Balatonfenyves Balatonföldvár Balatonfűzfő Balatongyörök Balatonkenese Balatonkeresztúr Balatonmáriafürdő Balatonszárszó Balatonszemes Balatonszentgyörgy Balatonsz epeszd Balatonudvari Balatonvilágos Balf Bánk Boglárlelle Bük Bükkszentkereszt Bükkszék Csopak Diósjenő Dömös Fonyód Gárdony Göd Gyenesdiás Harkány Hévíz Jósvafő Kápolnásnyék Kővágóörs Leányfalu Lovas Mátraszentimre Nadap Nagymaros Orfű örvényes Paloznak Párád Pákozd Pilismarót Pilisszentkereszt Ráckeve Révfülöp Sukoró Szigliget Szilvásvárad Sződ Tahitótfalu Tihany Tiszafüred Tiszakécske Velem Velence Verőcemaros Visegrád Vonyarcvashegy Zalakaros Zamárdi Zánka Zebegény A Minisztertanács 1016/1981. (V. 28.) számú határozata zártkertekben út és közművek létesítéséről 1. Zártkerti út és a zártkertek használatához szükséges közművek állami pénzforrásból nem létesíthetők. A zártkerti földrészletek tulajdonosai (tartós használói, haszonbérlői) utat és közműveket saját erőből — esetleg társulás (társulat) útján — létesíthetnek, vagy vállalják a létesítés költségeinek rájuk eső részét. Közművek esetében ezen felül a létesítésnek feltétele még, hogy a) a meglevő főművek (víztermelő, szennyvíztisztító létesítmények stb.) kapacitása — a település belterületének teljes ellátását figyelembe véve — a létesítést lehetővé tegye, illetőleg b) a tulajdonosok (tartós használók, haszonbérlők) a főművek fejlesztésének költségeit is vállalják. 2. Ez a határozat kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése előtt kötött szerződések alapján állami pénzforrásból megkezdett út- és közműépítések tekintetében nem kell alkalmazni. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 4/1981. számú irányelve a zártkerti és a zártkerten kívüli külterületi földrészleteken való építésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásához A zártkerti és zártkerten kívüli földrészletekre vonatkozó építési lehetőséget a 12/1980. (III. 14.) ÉVM számú rendelettel közzétett — a 18/1981. (VI. 29.) ÉVM számú rendelettel módosított — Országos Építésügyi Szabályzat (a továbbiakban: OÉSZ) I. kötetének 11. §-a szabályozza. E rendelkezések gyakorlati alkalmazásához — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával egyetértésben — az alábbi irányelveket adom: I. A zártkertek csoportosítása A zártkerteket elhelyezkedésük, természeti adottságaik, használati módjuk, valamint a rendezési tervek figyelembevételével a következő három csoportba célszerű sorolni: 1. Belterületi célra felhasználásra kerülő zártkertek Ebbe a csoportba azok a zártkertek sorolhatók, amelyek a város' (község) már elkészült vagy készítés, illetve módosítás alatt álló általános rendezési terve szerint a későbbiek során létesítmények elhelyezésére szolgáló belterületi területi elhasználási kategória (lakó-, üdülő-, intézmény-, ipari stb. terület) részévé válnak, s így a mezőgazdasági rendeltetésük a jövőben megszűnik. Ha erre öt éven belül sor kerül, a terület rendeltetésszerű felhasználását biztosító részletes rendezési terv elkészítéséről gondoskodni kell. A részletes rendelkezési terv elkészítését követően a területnek a belterületbe vonásáról — körültekintően megvizsgált, indokolt esetben — az igényeknek megfelelő mértékig célszerű gondoskodni. Ha a részletes rendezési terv 1983. június 30-ig elkészül, és ezt követően a terület a lehető legrövidebb időn belül belterületbe vonására is kerül, a belterületbe vonásáig a zártkert területére — az egyébként elhelyezhető gazdasági épületekre és pincére is vonatkozó — építési tilalmat célszerű elrendelni.