Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 14. szám

402 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám lyi földtulajdon mértékét (FTT. 21. §) meghaladó nagyságú zártkerti földjére is alkalmazni kell, ha a szakszövetkezet közgyűlése a többletterületre a közös használatba adási kötelezettséget a zárt­kertrendezés végrehajtásáig nem mondja ki. (3) A zártkertrendezésig a tulajdonosok a FTT. 21. §-ában meghatározott mértéket meghaladó földjüket — a termelőszövetkezeti tagok a háztáji földekre vonatkozó rendelkezések szerint — to­vább használhatják és azzal rendelkezhetnek. Fvr. 38. §84 (1) A zártkertrendezésnél a zártkert­ben személyi földtulajdonnal rendelkező tulajdo­nosok részére a rendezés előtti földjüket kell meg­hagyni. (2) A járási földhivatal a tulajdonosok — terme­lőszövetkézeti tagok tekintetében a vezetőség — meghallgatásával tervezetet készít a zártkerti te­rület mértékének meghatározására és a tulajdono­sok földjének kijelölésére. A tervezet alapján a tu­lajdoni és használati viszonyok megváltoztatásáról határozatot hoz (zártkertrendezési határozat). (3) A zártkertrendezés során a tulajdonosnak a 29. § (1) bekezdése szerint nyilatkoznia kell a zárt­kerti és a belterületi föld-, továbbá a lakó- és üdü­lőtelek tulajdonáról. FR .45. § (1) Ha a zártkertben meg nem tart­ható többletterületet nem cserélik el, azt a tulaj­donos a zártkertrendezés befejezésétől számított egy éven belül köteles elidegeníteni. (2) Az elidegenítésre előírt határidő eredmény­telen eltelte esetében a járási földhivatal gyakorol­hatja az államot megillető vételi jogot. Ha a föld­hivatal e jogot nem gyakorolja, a termelőszövetke­zet élhet vételi jogával. (3) A zártkerti többletterületre vonatkozó vételi jog gyakorlása esetén a vételár nem haladhatja meg a zártkerti földek helyileg kialakult átlagos forgalmi árát.85 (4) A megyei földhivatal a földtulajdonos kérel­mére felmentést adhat az elidegenítési kötelezett­ség alól, ha a föld a megosztás után nem volna gazdaságosan hasznosítható, vagy a terület állandó kultúrával betelepített termelési egységet alkot, s annak megbontása népgazdasági érdekből nem in­dokolt.86 Fvr. 39. § (1) A járási földhivatal köteles ellen­őrizni, hogy a kívülálló földtulajdonos a zártkert­ben meg nem tartható többletterületének elidege­nítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett-e; az elidegenítésre előírt határidő eredménytelen el­telte esetén a járási földhivatal megvizsgálja, hogy 84 A Fvr. 38. §-ának szövege a 3/1977. (I. 10.) MÉM számú rendelet 10. §-ával megállapított szöveg. 85 A Fvr. 45. § (3) bekezdés szövege a 44/1976. (XII. 30.) MT számú rendelet 11. §-ával megállapított szöveg. 86 A Fvr. 45. § (4) bekezdés szövege a 29/1972. (X. 4.) MT számú rendelet mellékletének 19. pontjával megálla­pított szöveg. az államot illető vételi jog gyakorlására van-e le­hetőség. (2) A zártkerti többletterületre vonatkozó vételi jog gyakorlása esetén az állam tulajdonába került zártkerti földet a FTT. 25. §-ában foglaltak szerint kell hasznosítani.87 (3) Ha a járási földhivatal az államot megillető vételi joggal nem kíván élni, a termelőszövetkeze­tet a vételi jog átengedéséről értesíti. (4) Ha az államot és a termelőszövetkezetet megillető vételi jog gyakorlása egyelőre nem in­dokolt, mert a föld gazdaságos hasznosításának feltételei nincsenek meg, a járási földhivatal — a feltételek bekövetkezéséig — a föld elidegenítésé­re a tulajdonosnak haladékot adhat. FTT. 29. §88 FTT. 30. §89 A zártkertrendezési határozat jog­erőre emelkedése és a csereterületek birtokba adá­sa után a zártkert határát módosítani és a zárt­kertben földrendezést végrehajtani nem szabad. Ez a tilalom nem vonatkozik azokra a zártkertekre, amelyeknek jellege (rendeltetése) a zártkertrende­zési határozat jogerőre emelkedése után jelentős mértékben megváltozott. FTT. 31. §9° A zártkertrendezési eljárásra, va­lamint az esetleges ellenértéktérítésre — az e tör­vényben nem szabályozott kérdésekben — az 1976. évi 23. számú törvényerejű rendeletben fog­laltakat kell megfelelően alkalmazni. Fvr. 40. § (1) A zártkertben csere céljára a ter­melőszövetkezet közös használatában levő földek — a FTT. hatálybalépése után haszonbérbe vett földek kivételével —, a községi kezelésben levő ál­lami földek, a termelőszövetkezeti tagok személyi tulajdonának előírt mértékét meghaladó földek és a kívülálló földtulajdonosok elcserélt többletterü­letei használhatók fel. (2) A cserét az alábbi sorrendben kell lebonyolí­tani: a) elsősorban azoknak a termelőszövetkezeti ta­goknak kell — a velük való megegyezés alapján — személyi tulajdonként csereföldet adni, akiknek a földje a rendezés folytán a zártkertből kimaradt; b) másodsorban olyan termelőszövetkezeti ta­goknak kell kérelmükre háztáji földhasználatot biztosítani, akiknek már a rendezést megelőzően is a zártkertben volt — nem saját tulajdon alapján — háztáji földhasználatuk; c) ez után az egyéb termelőszövetkezeti tagok­nak lehet kérelmükre háztáji földhasználatot biz­tosítani, illetőleg 87 A Fvr. 39. § (2) bekezdés szövege a 3/1977. (I. 10.) MÉM számú rendelet 11. §-ával megállapított szöveg. 88 A FTT. 29. §-át az 1981. évi 25. sz. tvr. 24. §-a ha­tályon kívül helyezte. 89 A FTT. 30. §-ának szövege az 1976. évi 34. sz. tvr. 12. §-ával megállapított szöveg. 90 A FTT. 31. §-ának szövege az 1976. évi 34. sz. tvr. 13. §-ával megállapított szöveg.

Next

/
Thumbnails
Contents