Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 14. szám

14. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 395 kezdésben foglalt kivétellel — a föld kataszteri tiszta jövedelmének (a továbbiakban: aranykorona) 80-szoros forint összege. (3) Az erdőért, továbbá a termő szőlőért és gyümölcsösért fizetendő térítés a föld aranykoronájának 400-szoros forint összegéig terjedhet. Ha a szőlő vagy gyümölcsös nem termő, vagy a telepítéséért a termelőszövetkezet már térítést fizetett, a megváltási ár az aranykorona 80-szoros forint összege. (4) A fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet tulajdonából termelőszövetkezet tulajdonába került külterületi és zártkerti földekért aranykoronánként tíz forint térítést kell fizetni. FR. 16. §35 A térítést (15. §) öt év alatt, évi egyenlő részletekben kell megfizetni. A termelőszövetkezet öt évnél rövidebb idejű törlesztésben is megállapodhat az érdekeltekkel. A 15. § (4) bekezdés szerinti, valamint az 5000 forintnál kisebb összegű térítést egy összegben kell kifizetni. FR. 17. §36 (1) A kívülállók tulajdonából a termelőszövetkezet, illetőleg az állam tulajdonába kerülő földön levő épületért a termelőszövetkezet, illetőleg az állam megváltást fizet vagy hozzájárulhat ahhoz, hogy azt a tulajdonos — az építésügyi hatóság engedélyével — lebontsa és elvigye. (2) Az épület megváltási árát az érdekeltek közös megegyezéssel határozzák meg; a megváltási ár azonban nem haladhatja meg a kisajátítás esetén fizetendő kártalanítás összegét. (3) Az épület megváltási árát a megegyezés szerint idő, de legfeljebb 5 év alatt kell kifizetni. FR. 18. §37 FR. 19. S38 (1) A termelőszövetkezeti és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tag, valamint a 14. §ban felsorolt más személyek tulajdonában álló külterületi és zártkerti földeknek termelőszövetkezeti tulajdonba való felajánlása esetén a térítést a tulajdonos és a termelőszövetkezet megegyezéssel állapítja meg; a térítés nem lehet kevesebb a 15. §ban meghatározott összegnél, és nem haladhatja meg annak kétszeresét. (2) A térítést a 16., illetőleg a 17. §-ban foglaltak szerint kell kifizetni. FR. 20. § Magántulajdonban levő földért a térítést legfeljebb 15 hektár (25 kat. hold39 területnagyságig és összessen 400 aranykoronáig lehet fizetni. 35 A FR. 16. §-ának szövege a 44/1976. (XII. 30.) MT sz. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. 38 A FR. 17. §-ának szövege a 44/1976. (XII. 30.) MT sz. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg. 37 A FR. 18. §-át a 44/1976. (XII. 30.) MT sz. rendelet 14. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helvezte. 38 A FR. 19. §-ának szövege a 44/1976. (XII. 30.) MT sz. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. 39 A területi megjelölés a 43/1970. (X. 30.) Korm. számú rendelet alapján értelemszerűen módosult. Fvr. 17. §40 (1) A termelőszövetkezeti tulajdonba kerülő külterületi és zártkerti földért járó térítés összegének kiszámításánál a földnek a használatbavétel időpontjában fennállott kataszteri tisztajövedelmét (a továbbiakban: aranykorona) kell irányadónak tekinteni. Ha az aranykorona valamilyen okból (nyilvántartás hiánya stb.) nem állapítható meg, a termelőszövetkezeti használatban levő azonos művelési ágú földek átlagos aranykoronáját kell alapul venni. (2) A FR. 15. § (1) bekezdésének alkalmazása során az 1500 m2-es (417 n. öles) belterületi területnagyságot az egy családhoz tartozó tulajdonostársak esetében együttesen, egyébként külön-külön kell számításba venni. A család fogalmára a 31/1971. (X. 5.) Korm. számú rendelet 2. §-a az irányadó. (3) Az 1500 m2-nél (417 n. ölnél) nagyobb állami tulajdonba kerülő belterületi földért járó térítés összegének kiszámításánál — ha a használatba vétel időpontjában fennállott aranykorona nem állapítható meg — a községben (városban) előforduló legmagasabb aranykoronás földet kell alapul venni. (4) A termelőszövetkezeti, illetőleg állami tulajdonba kerülő, művelés alól kivett földekért járó térítés megállapításánál a községben (városban) előforduló legalacsonyabb aranykoronás földet kell figyelembe venni. Fvr. 18. §41 A FTT. végrehajtása szempontjából az a termő szőlő, illetőleg termő gyümölcsös, amely a telepítéstől a közös használatba vétel időpontjáig termőre fordult, és a termelőszövetkezeti, illetőleg állami tulajdonba kerülés időpontjában is termő állapotban van. Ha az életkor alapián termőnek minősülő ültetvényt a közös használatba vételig rendszeresen nem művelték, értékelés szempontjából nem lehet termő ültetvénynek tekinteni. A direkttermő szőlő — az Othelló fajta kivételével — az ültetvény életkorától függetlenül nem minősíthető termő szőlőnek. Fvr. 19. § Termő szőlőért és gyümölcsösért az aranykorona 400-szorosa szorzatáig terjedő térítés akkor fizethető, ha a szőlő és a gyümölcsös a 18. § szerint termőnek minősül, a tulajdonos telepítési költségtérítésben nem részesült és a szőlő a használatba vétel időpontjában legalább 90%-os, a gyümölcsös pedig legalább 95%-os beállottságú volt. Az ezen aluli beállottság esetén a térítés mértékét a tőhiány arányában a 80-szoros szorzatig csökkentve kell kiszámítani. Fvr. 20. § A kívülállók tulajdonából a termelőszövetkezet, illetőleg az állam tulajdonába kerülő erdőkért járó térítés mértékét az erdők termőhelyi osztályának alapulvételével,- differenciáltan kell 40 A Fvr. 17. §-ának szövege a 3/1977. (I. 10.) M^M sz. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. 41 A Fvr. 18. §-ának szövege a 3/1977. (I. 10.) MÉM sz. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.