Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 9. szám

210 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám Rendelkezések Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 12.) ABMH számú rendelkezése az idegen nyelvtudás anyagi elismeréséről A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT számú rendelet 62. §-ának (2) bekezdése alapján — az érdekelt miniszterekkel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben — az alábbiakat rendelem: 1. § (1) A rendelkezés hatálya kiterjed minden munkáltatóra — ideértve a dolgozókat tagsági viszony keretében foglalkoztató szövetkezeteket is — (a továbbiakban: munkáltató), valamint a velük munkaviszonyban (tagsági viszonyban) álló dolgozókra. (2) E rendelkezés szabályait a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek dolgozóira, az illetékes miniszter által — az e rendelkezésben foglaltak figyelembevételével — kiadott külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel lehet alkalmazni. 2. § (1) Nyelvtudási pótlékban kell részesíteni azt a dolgozót, aki olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott, élő idegen nyelvek rendszeres használata a kollektív szerződés vagy a munkaügyi szabályzat (a továbbiakban: kollektív szerződés) szerint nélkülözhetetlen. (2) Nyelvtudási pótlékban lehet részesíteni azt a dolgozót, akinek az (1) bekezdés szerint megjelölt munkakörében a magyar nyelv mellett a meghatározott idegen nyelvek használata a munkakör ellátásához hasznos. 3. § (1) Nem fizethető nyelvtudási pótlék a nyelvtanári munkakörben foglalkoztatott (idegen nyelv oktatásával foglalkozó), illetőleg a tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozó részére. (2) Csak a második és további idegen nyelvek rendszeres használatáért részesíthető nyelvtudási pótlékban az a dolgozó, aki munkaideje alatt rendszeresen fordítói (revizor-fordítói), vagy tolmácsi feladatot lát el, továbbá a kutatói munkakörben foglalkoztatott dolgozó, valamint a felsőoktatási intézmény oktatója. (3) A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek dolgozói tekintetében további szabályokat állapíthat meg. 4. § (1) A dolgozó a 2. § figyelembevételével csak abban az esetben részesíthető nyelvtudási pótlékban, ha állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik. A miniszter, illetve a kollektív szerződés — a nyelvtudási pótlék fizetésének feltételeként — szakmai anyaggal bővített vizsga letételét is előírhatja. (2) Az idegen nyelvtudás igazolására rendszeresített állami nyelvvizsgáról, valamint az azzal — a nyelvtudási pótlék szempontjából — egyenértékű okiratokról, vizsgákról (a továbbiakban: igazolás) külön jogszabály* rendelkezik. 5. § (1) A nyelvtudási pótlék mértékét — a következő táblázatban foglált keretek között — a kollektív szerződésben lehet meghatározni: Az idegen nyelv megnevezése A pótlék alsó- és felső határa az alapbér százalékában középfokú felsőfokú nyelvvizsga esetében európai nyelv után 4— 8 8—15 nem európai nyelv után 8—15 10—30 A pótlék mértéke — az (1) bekezdésben előírt határok között — forint összegben is meghatározható. (2) Az alapfokú vizsgával igazolt nyelvtudás használatát a dolgozó személyi alapbérének megállapításánál kell anyagilag elismerni, melyet a dolgozó besorolási értesítésében is fel kell tüntetni. Ehelyett — a kollektív szerződés rendelkezése esetén — kivételesen havi 200 forintig terjedő nyelvtudási pótlék állapítható meg. (3) A pótlék mértékének megállapításánál figyelembe kell venni, hogy a dolgozó idegen nyelvismeretének a munkaköre ellátásában milyen jelentősége van. (4) A pótlékot minden használt idegen nyelvért — legfeljebb azonban három idegen nyelv használatáért az alapbér 45%-át meg nem haladóan — külön-külön kell megállapítani és fizetni. * Lásd a 4/1982. (TII. 12.) MM számú rendelettel mó-' dosított 3/1980. (X. 25.) MM számú rendeletet