Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 8. szám

166 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 8. szám Az ügyfélszolgálati irodáról a Szabályzat rendelkezik. Az ügyiratkezelést központi rendszerben szükséges megszervezeni, a leíró munkát leíró iroda látja el. ' B) A 20 és a 30 ezer közötti lakosságszámú városban: Az egymáshoz kapcsolódó feladatokat ellátó szakigazgatási szervek, illetőleg jeladatcsoportok összevonásával: a) Pénzügyi-, terv- és munkaügyi osztály. b) Városgazdálkodási osztály: — a műszaki osztály, továbbá a termelés-ellátásfelügyeleti osztály nem hatósági feladatainak az összevonásával. c) Művelődési-egészségügyi és sportosztály: — a művelődési osztály; az egészségügyi osztály (kivéve a szociális feladatokat és egyéb, pl. az alkoholistákkal kapcsolatos hatósági feladatokat); a testnevelési és sportfelügyelőség (kivéve a hatósági feladatokat) összevonásával. d) Titkársá.g; — a személyzeti — szakoktatási, szervezési, propaganda, információs; jogi; ügyiratkezelési, leírási és központi nyilvántartási, gondnoksági feladatok ellátására. e) Ügyfélszolgálati Iroda: — az igazgatási osztály valamennyi hatáskörének, valamint mindazoknak a hatósági jogköröknek az ellátására, amelyeket a Szabályzat a többi szakigazgatási szerv hatósági jogköréből oda utal. Az ügyfélszolgálati iroda részeként működő igazgatási osztály jogállására a szakigazgatási szervekre vonatkozó jogszabályok, a többi szakigazgatási szervtől átvett hatósági jogkörök ellátására a 2/1976. (VI. 29.) MT TH számú rendelkezés 4. § (3)—(5) bekezdésében foglaltak az irányadók. Kivételesen, a megyei tanács végrehajtó bizottsága hozzájárulásával az ügyfélszolgálati iroda helyett: ea) Hatósági osztály: — az igazgatási osztály feladatai, valamint a többi szakigazgatási szervtől a Szabályzat által ide utalt hatósági jogkörök ellátására. C) A 20 ezernél kisebb lakosságszámú városban: További egyszerűsítésként a pénzügyi-, terv és munkaügyi osztály a városgazdálkodási osztállyal „Városfejlesztési- és gazdálkodási osztály" néven összevonható. Az összevonásnál, illetőleg az egyes szakigazgatási szervek belső tagozódásának megállapításánál figyelembe kell venni az adott város sajátos helyzetét és az ebből adódó feladatokat. (Plüdülőterületen az ellátásszervezés fokozott erőfeszítéseket és megerősített szervezetet kíván, továbbá a dinamikus városfejlesztés szoros összhangot feltételez a városrendezési és az építésügyi igazgatási feladatok ellátásában stb.) A „B" és „C" pontok alatt ajánlott tagozódás esetén az összevont szakigazgatási szervek irányítása nem teszi szükségessé függetlenített tanácselnök-helyettes választását. Lehetséges azonban, hogy az osztályvezetők — társadalmi megbízatásban — tanácselnök-helyettesi tisztséget töltsenek be. Szükséges viszont, hogy a nem elnökhelyettes osztályvezető a végrehajtó bizottság üléseire állandó meghívott legyen. A titkárság vezetését általában a végrehajtó bizottság titkára látja el. Jelentős egészségügyi intézménnyel (területi feladattal) nem rendelkező városokban az egészségügyi szakigazgatás szakmai irányításával a Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálat vezetője is megbízható. 6/A. A szakigazgatási szerv működésére irányadó főbb szabályok az összevont városi szakigazgatási szervezet esetében utalnak arra is, hogy a hatósági osztály (ügyfélszolgálati iroda) feladatait más szakigazgatási szervekkel összhangban, az ágazati funkcionális (pl. pénzügypolitikai) irányelvekben szereplő követelményeknek megfelelően gyakorolja. Ezek érvényesítése érdekében a végrehajtó bizottság meghatározza azokat a feladatokat, hatásköröket, illetőleg hatósági jogköröket, amelynek gyakorlása során más szakigazgatási szervek előzetes véleményének, vagy egyetértésének beszerzése szükséges. (Pl. az adócsoport, vagy az építésügyi hatósági ügyeket intéző dolgozók irányításában a Városgazdálkodási és Fejlesztési osztály milyen konkrét hatáskörök ellátása révén vesz részt.) A kiadmányozási jog megosztásának főbb elveit úgy kell megállapítani, hogy a szakigazgatási szerv vezetőjének tájékozottsága az irányítás érdekében megfelelő legyen, s a belső szervezeti egységek vezetői és ügyintézői általában rendelkezzenek a kiadmányozási joggal. Ennek érdekében — különösen a hatósági osztály (ügyfélszolgálati iroda) tekintetében — indokolt felhatalmazni a belső szervezeti egységek vezetőit a kiadmányozási jog megosztására az ügyintézőkkel. Szükséges, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága útmutatást adjon az összevont városi szakigazgatási szervezet és a megyei szakigazgatási szervek kapcsolatának rendezésére. * Célszerű annak meghatározása, hogy a megyei szakigazgatási szervek az összevont városi szakigazgatási szervek belső szervezete egységeinek vezetőivel tartsák a szakmai kapcsolatot (értekezlet, továbbképzés, ellenőrzés stb.). A szakigazgatási szervek vezetőivel főleg az általános ágazatpolitikai célok megvalósítására, az átfogó, vezetői döntést igénylő ágazati iránymutatások érvényesítésére és a társadalompolitikai célok megvalósítására irányuló kérdésekben indokolt a közvetlen kapcsolatokat fenntartani.