Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 41. szám

1422 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 41. szám 5. § (1) A munkamegállapodásban a személyi alap­munkadíjat akkor is meg kell határozni, ha a tag munkája után járó munkadíj megállapításá­nál nem a személyi alapmunkadíjat, hanem más számítási módot vesznek alapul. (2) Ha a tag munkakörébe többféle — nem ugyanazon munkadíjtétel alá eső — munka elvég­zése tartozik, személyi alapmunkadíját annak a tevékenységnek alapulvételével kell megállapítani, amellyel munkaidejének nagyobb részét tölti. (3) Ha a tagot változó munkahelyen kívánják foglalkoztatni, ezt a munkamegállapodásba kell foglalni. A muhkamegállapodá^ külön megegye­zés nélkül is változó munkahelyre szól azokon a területeken, illetőleg munkakörökben, amelyekben a tagokat rendszerint változó munkahelyen foglal­koztatják (pl. é^'jipar egyes munkaköreiben); ezeket a munkaügvi szabályzat határozza meg. A tagot a munkamegállapodás megkötésekor erre a körülményre figyelmeztetni kell. 6- § (1) A munkában töltött idő alapján járó jogok szempontjából a szövetkezeti tagként és a mun­kaviszonyban töltött időket a munkajogi jogsza­bályok szerint kell számítani a (2)—(3) bekezdés­ben foglalt kiegészítéssel. Ehhez képest a bedol­gozó tagként töltött idő csak biztosított bedolgozói vagy azzal egy tekintet alá eső munkavégzés ese­tén vehető figvel-.mbe. (2) Az ipari szövetkezetnél figyelembe kell ven­ni azt az időt is, amely alatt a tag iparjogosít­vánnyal rendelkező kisiparosként, nyilvántartás­ba vett háziiparosként, vagy iparengedéllyel ren-fe delkező kiskereskedőként megszakítás nélkül dol­gozott, feltéve. ho<?v ezt követően harminc napon belül, legkésőbb 1956. december 31. napjáig ipari szövetkezeti tagsági viszonyt létesített és azóta is szövetkezetnél tag. Ugyanez vonatkozik a segítő, közreműködő családtagra is. ha a kisiparossal, háziiparossal vagy a kiskereskedővel együtt lépett be a szövetkezetbe. (3) A szövetkezeti tagsági viszonyban, illetőleg munkaviszonyban töltött idő számítása szempont­jából a foglalkoztatás szüne+3ltetése a munkavi­szonynak f;zetés nélküli szabadság miatti szüne­telésével esik egy tekintet alá. 7. § Érvénytelen az a munkamegállapodás, amely­nek megkötése jogszabályba, illetőleg a szövetke­zet belső szabályzatába ütközik. HL pedig a mun­k- egállapodásnak csak valamely rendelkezése ellentétes a jogszabállyal, vagy a szövetkezet ön­kormányzati szabályzatával, csak ez a rendelke­zés érvénytelen és a munkamegállapodás tartal­ma a jogszabálynak (szabályzatnak) megfelelően alakul. 8. § Ha a munkamegállapodás hatályát veszti vagy a tag foglalkoztatását megszüntetik, a tag részé­re az utolsó munkában töltött napon, illetőleg a munkavégzés alóli mentesítés utolsó napján ki kell adni a munkakönyvét, valamint a munkajogi jogszabályokban megszabott igazolásokat (munka­vállalói igazolás lap stb.), továbbá ki kell fizetni munkadíját és azzal egy tekintet alá eső járan­dóságát. 9. § Az állandó munkahelyen kívül történő munka­végzés esetén járó költségtérítésre a munkavi­szonyban állókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 10. § A tag munkaidejére és pihenőidejére — ha jog­szabály eltérően nem rendelkezik — a munkavi­szonyban álló dolgozókra vonatkozó rendelkezé­seket kell alkalmazni. (1) A tag díjazására és a részére járó egyéb juttatásokra — ha jogszabály eltérően nem ren­delkezik — a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Az üdülés megszervezése érdekében a szö­vetkezet üdülőt, hétvégi üdülőt tarthat fenn, üdü­lés céljaira épületet bérelhet, más szövetkezettel, vállalattal, szervvel e célból együttműködhet, vagy az üdülésre más alkalmas módon (pl. sátor­tábor létesítésével) lehetőséget teremthet. 12. § (1) A foglalkoztatás szüneteltetéséről szóló ha­tározatot a taggal a szüneteltetés kezdő időpont­ját megelőző harminc nappal kell közölni. A ha­tározatban meg kell jelölni a szüneteltetés vár­ható időtartamát. (2) Az Iszt. 23. §-a (3) bekezdésének alkalma­zásában a tag részére megfelelő munkának mi­nősül, ha a tag foglalko^ tatása a szakképzettségé­nek megfelelő, vagy ahhoz közelálló olyan mun­katerületen biztosítható, amely a korábbit meg­közelítő kereseti lehetőséget' nyújt és amely munka végzése « tagra aránytalan sérelemmel nem jár. (3) Szüneteltetés ideje alatt a tagnak díjazás — ideértve az állásidőre való térítést is — nem jár. (4) A szüneteltetés ideje alatt betöltött munka­viszony adatait a foglalkoztató munkáltató köte­les a tag munkakönyvébe bejegyezni.

Next

/
Thumbnails
Contents