Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 40. szám

1402 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 40. szám 10. § (1) A kisszövetkezet és a fogyasztási szolgáltató kisvállalat (a továbbiakban együtt: kisszövetkezet) kötvényt amortizációs alapjának pénzeszközéből vásárolhat, illetőleg abból teljesíthet az általa kibocsátott kötvényre törlesztést, beváltást. (2) A kisszövetkezet a kötvénykibocsátásból, illetőleg az átruházásból származó ellenértéket amortizációs alapjába helyezi. (3) A kisszövetkezet a kötvény után kapott kamatot árbevételként, az általa kibocsátott kötvény után fizetett kamatot pedig költségként számolja el. 11. § (1) A gazdálkodó szervezetre, valamint a takarékszövetkezetre vonatkozó pénzügyi (elszámolási) szabályokat külön jogszabályok* tartalmazzák. A vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 61/1982. (XI. 30.) MT számú rendelet mellékletében felsorolt gazdálkodó szervezetek elszámolási szabályaira — eltérő rendelkezés hiányában — a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 68/1982. (XI. 30.) PM számú rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. (2) A takarékszövetkezetek kivételével az R. 1. §-ában meghatározott pénzintézet pénzügyi (elszámolási) kérdéseit a pénzügyminiszter külön határozza meg. Záró rendelkezések 12. § (1) Ez a rendelet 1983. január 1. napján lép hatályba. (2) Az R. 1. §-ában meghatározott pénzintézet belföldi kötvénykibocsátásának eljárási rendjet a pénzügyminiszter külön határozza meg. Dr. Hetényi István s. k.; pénzügyminiszter A pénzügyminiszter 98/1982. (XII. 27.) PM számú rendelete a munkábajárással kapcsolatos utazási költségtérítésről A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem: • Lásd: a vállalatra a 68/1982. (XI. 30.) PM számü rendelet 15—16. §-át, a mezőgazdasági nagyüzemre a 74 1982. (XI. 30.) PM számú rendelet 5—6. §-át, a takarékszövetkezetre a 83/1982. (XII. 4.) PM számú rendelet 9. §-át, a kisvállalatra, a 71/1982. (XI. 30.; PM számú rendelet 10. § (1) bekezdés e) pontját. 1. § (1) A munkáltató a vele munkaviszonyban álló, távolsági közforgalmú közlekedési eszközzel munkába járó dolgozóját — a belföldi távolsági (helyközi) személyszállítási kedvezményekről szóló 13/ 1982. (XII. 27.) KPM számú rendelet (a továbbiakban: R) munkábajárás és munkáltatói utazási költségtérítésre vonatkozó részében meghatározott feltételek szerint és mértékben — utazási • költségtérítésben köteles részesíteni. (2) Az országos közforgalmú vasutakon gyorsvonatnak vagy személyvonat I. kocsiosztályának az igénybevételéhez utazási költségtérítés nem adható, kivéve, ha a dolgozó 1968. január 1. előtt ilyen kedvezményben részesült és azóta nem, vagy áthelyezéssel változtatott munkahelyet. (3) Közigazgatási határon belül helyközi díjszabási rendszer alapján történő munkába járás esetében a munkáltató hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a távolsági közforgalmú közlekedési eszköz, ezen belül vasút vagy autóbusz igénybevételéhez ad-e utazási költségtérítést. Ha . a dolgozó 1968. január 1. előtt is ilyen kedvezményben részesült és azóta nem, vagy áthelyezéssel változtatott munkahelyet az utazási költségtérítés megilleti. Abban az esetben, ha a dolgozó számára helyi közforgalmú közlekedési eszköz, illetőleg helyi díjszabáson alapuló utazási lehetőség nincs, akkor helyközi díjszabáson alapuló utazási költségtérítés illeti meg. Az e bekezdésben szabályozott esetekben az utazási költségtérítés csak bérletjegyhez adható. 2. § (1) Az utazási költségtérítés összegét a munkáltatók az ágazati számlakeret előírásai szerint költségeik terhére kötelesek elszámolni. (2) Költségként csak az R-ben előírt, a munkáltatót terhelő rész számolható el. A dolgozó által , fizetendő összeget a munkáltató nem vállalhatja át. (3) Távolsági menetrendszerinti autóbusz igénybevételénél — kivételesen indokolt esetben — a dolgozót terhelő térítési díj és az azonos díjszabási távolságra érvényes vasúti térítési díj közötti különbözetet azonban megtérítheti a munkáltató. (4) Utazási költségtérítés csak az R-ben meghatározott bérletjegyek, illetőleg teljesárú menetjegyek után számolható el. (5) A munkavállalók részére az utazási költségtérítés, illetőleg az újabb bérletjegy csak a lejárt bérlet- vagy menetjegyek leadása ellenében adható, kivéve a bérletjegy első ízben történő kiadását. A lejárt utazási jegyek 90 nap után selejtezhetők. (6) A munkaviszony megszűnése ésetén a munkavállalási igazolási lapon fel kell tüntetni, hogy a dolgozó meddig van ellátva utazási jeggyeL