Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)
1982 / 3. szám
co TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3. szám III. Az együttműködés szervezeti keretei, főbb módszerei 1. Az együttműködés során a két szervezet továbbra is alkalmazza és fejleszti a bevált formákat, módszereket. Nagyobb teret biztosítanak a változó körülményekhez, a folyamatokhoz való igazodást jobban szolgáló gyors, rugalmas vezetői és apparátusi egyeztetéseknek, a közös munkák, feladatok összehangolásának. Az eredményes közös munka érdekében a másik felet is érintő kérdésekben rendszeresen, kölcsönösen tájékoztatják egymást. Ennek fő formája a testületi munkában való kölcsönös képviselet, illetve a bizottságokban végzett közös munka. Nyilvánosságot biztosítanak — a tömegkummunikációs eszközök felhasználásával is — a tervfeladatoknak, azok megvalósítási folyamatának, az eredményeknek és gondoknak. 2. A tanácsok és a szakszervezetek vezetői a középtávú terület- és településfejlesztési tervek készítésekor és félidőben értékeljék munkakapcsolataik, együttes munkájuk tapasztalatait. Fordítsanak figyelmet a városi, kerületi, nagyközségi, községi tanácsok és a helyi szakmaközi bizottságok kapcsolatrendszerének kialakítására, a szakszervezeti képviselet és folyamatos együttműködés biztosítására. Az iparági, ágazati szakszervezetek közvetlenül, illetve területi szerveik útján fejlesszék munkakapcsolatukat a tanácsokkal, a szakigazgatási szervekkel. A budapesti, megyei bizottságok, szervezők kezdeményezzék, hogy központi vezetőségeik milyen területi érdekeket, igényeket képviseljenek a minisztériumoknál. A fővárosi, megyei tanácsok a minisztériumokkal évente történő egyeztetések során és a tervek megvalósítását szolgáló döntések kialakításakor igényeljék az SZBT, SZMT-k közreműködését. 3. A szakmaközi bizottságok újjászervezésével, megerősítésével, tevékenységük új alapokra történő helyezésével a városokban, nagyközségekben is megvalósul az intézményes szakszervezeti képviselet. A helyi tanácsok igényeljék, a szakmaközi bizottságok pedig biztosítsák az alapszervezetek képviseletét. A helyi tanácsok és a szakmaközi bizottságok vezetői, közéleti, lakóhelyi és munkahelyi fórumokon kellő időben adjanak egyeztetett tájékoztatást a dolgozóknak a helyi célokról, feladatokról. Egyeztessék terveiket, akcióikat, rendezvényeiket. Biztosítsák a kölcsönös képviseletet a tanácsi testületi és a szakmaközi bizottsági munkában. Végzett munkájukat rendszeresen értékeljék. 4. A helyi tanácsok és a munkahelyi szakszervezeti szervek együttműködése a településpolitikai feladatok megvalósítására irányuljon. Rendező elv: — ahol szakmaközi bizottság működik, ott annak koordinálásával történjen a kapcsolat-tartás, együttműködés; — ahol nem működik szakmaközi bizottság, ott a szakszervezetek és a tanácsok közvetlenül tartsanak kapcsolatot. (Több vállalatot érintő helyi tanácsi igény és problémák esetén a tanácsok az SZMT-ket keressék meg.) Jelen együttes irányelv a közzététele napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az 1/1976. MT TH—SZOT Elnökség (TK 23.) számú együttes irányelv hatályát veszti. Dr. Papp Lajos s. k., államtitkár a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke Gál László s. k., a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárhelyettese R Minisztertcuiács Tc mázsi EHvcsSala és cs KISZ Központ i Biss®t&sága Intéző Bm®ilsi igának együfifes ixás tyelve A Minisztertanács Tanácsi Hivatala és a KISZ Központi Bizottsága Intéző Bizottságának 2/1982. számú együttes irányelve a tanácsok és a területi KISZ-bizottságok együttműködéséhez, a területi KISZ-bizottságok lakóhelyi, településfejlesztési, érdekképviseleti-érdekvédelmi munkájának elősegítéséhez I. A tanácsok és a területi KISZ-bizottságok (továbbiakban KISZ-bizottságok) együttműködésének alapvető célja, hogy növeljék a fiatalok részvételét a települések fejlesztésében, közéletében, a közügyek intézésében, biztosítsák az ifjúság életkörülményeinek tervszerű fejlesztését. Az Állami Ifjúsági Bizottság 1980-ban értékelte a tanácsok lakóterületi ifjúsági munkáját és a 15011/1980. (IPK 8—9.) sz. határozatában megjelölte e munka továbbfejlesztésének súlypontjait. A KISZ Központi Bizottság szintén áttekintette a KISZ lakóhelyi tevékenységét és a KB/2— 1880/7. (XI. 19.) sz. határozatában (amely a KISZÉrtesítő 1981/2. számában jelent meg) megjelölte a szükséges tennivalókat. Á KISZ X. kongresszusának határozata alapján a területi KISZ-bizottságok feladata, hogy javítsák a fiatalok lakóhelyhez kapcsolódó érdekeinek képviseletét és védelmét, vegyenek részt a településfejlesztés, a lakásgazdálkodás, a szolgáltatásfejlesztés és a szabad idő eltöltésének feltételeit befolyásoló helyi döntések előkészítésében és megvalósításában.