Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 3. szám

co TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3. szám III. Az együttműködés szervezeti keretei, főbb módszerei 1. Az együttműködés során a két szervezet to­vábbra is alkalmazza és fejleszti a bevált formá­kat, módszereket. Nagyobb teret biztosítanak a változó körülményekhez, a folyamatokhoz való igazodást jobban szolgáló gyors, rugalmas vezetői és apparátusi egyeztetéseknek, a közös munkák, feladatok összehangolásának. Az eredményes közös munka érdekében a má­sik felet is érintő kérdésekben rendszeresen, köl­csönösen tájékoztatják egymást. Ennek fő formá­ja a testületi munkában való kölcsönös képvise­let, illetve a bizottságokban végzett közös mun­ka. Nyilvánosságot biztosítanak — a tömegkum­munikációs eszközök felhasználásával is — a tervfeladatoknak, azok megvalósítási folyamatá­nak, az eredményeknek és gondoknak. 2. A tanácsok és a szakszervezetek vezetői a középtávú terület- és településfejlesztési tervek készítésekor és félidőben értékeljék munkakap­csolataik, együttes munkájuk tapasztalatait. For­dítsanak figyelmet a városi, kerületi, nagyközsé­gi, községi tanácsok és a helyi szakmaközi bizott­ságok kapcsolatrendszerének kialakítására, a szakszervezeti képviselet és folyamatos együtt­működés biztosítására. Az iparági, ágazati szakszervezetek közvetlenül, illetve területi szerveik útján fejlesszék munka­kapcsolatukat a tanácsokkal, a szakigazgatási szervekkel. A budapesti, megyei bizottságok, szervezők kezdeményezzék, hogy központi veze­tőségeik milyen területi érdekeket, igényeket képviseljenek a minisztériumoknál. A fővárosi, megyei tanácsok a minisztériumok­kal évente történő egyeztetések során és a ter­vek megvalósítását szolgáló döntések kialakítása­kor igényeljék az SZBT, SZMT-k közreműködé­sét. 3. A szakmaközi bizottságok újjászervezésével, megerősítésével, tevékenységük új alapokra tör­ténő helyezésével a városokban, nagyközségekben is megvalósul az intézményes szakszervezeti kép­viselet. A helyi tanácsok igényeljék, a szakma­közi bizottságok pedig biztosítsák az alapszerve­zetek képviseletét. A helyi tanácsok és a szakmaközi bizottságok vezetői, közéleti, lakóhelyi és munkahelyi fóru­mokon kellő időben adjanak egyeztetett tájékoz­tatást a dolgozóknak a helyi célokról, feladatok­ról. Egyeztessék terveiket, akcióikat, rendezvé­nyeiket. Biztosítsák a kölcsönös képviseletet a tanácsi testületi és a szakmaközi bizottsági mun­kában. Végzett munkájukat rendszeresen értékel­jék. 4. A helyi tanácsok és a munkahelyi szakszer­vezeti szervek együttműködése a településpoliti­kai feladatok megvalósítására irányuljon. Rende­ző elv: — ahol szakmaközi bizottság működik, ott an­nak koordinálásával történjen a kapcsolat-tartás, együttműködés; — ahol nem működik szakmaközi bizottság, ott a szakszervezetek és a tanácsok közvetlenül tart­sanak kapcsolatot. (Több vállalatot érintő helyi tanácsi igény és problémák esetén a tanácsok az SZMT-ket keres­sék meg.) Jelen együttes irányelv a közzététele napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az 1/1976. MT TH—SZOT Elnökség (TK 23.) számú együttes irányelv hatályát veszti. Dr. Papp Lajos s. k., államtitkár a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke Gál László s. k., a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárhelyettese R Minisztertcuiács Tc mázsi EHvcsSala és cs KISZ Központ i Biss®t&sága Intéző Bm®ilsi igának együfifes ixás tyelve A Minisztertanács Tanácsi Hivatala és a KISZ Központi Bizottsága Intéző Bizottságának 2/1982. számú együttes irányelve a tanácsok és a területi KISZ-bizottságok együttműködéséhez, a területi KISZ-bizottságok lakóhelyi, településfejlesztési, érdekképviseleti-érdekvédelmi munkájának elősegítéséhez I. A tanácsok és a területi KISZ-bizottságok (to­vábbiakban KISZ-bizottságok) együttműködésé­nek alapvető célja, hogy növeljék a fiatalok rész­vételét a települések fejlesztésében, közéletében, a közügyek intézésében, biztosítsák az ifjúság életkörülményeinek tervszerű fejlesztését. Az Állami Ifjúsági Bizottság 1980-ban értékelte a tanácsok lakóterületi ifjúsági munkáját és a 15011/1980. (IPK 8—9.) sz. határozatában meg­jelölte e munka továbbfejlesztésének súlypont­jait. A KISZ Központi Bizottság szintén áttekin­tette a KISZ lakóhelyi tevékenységét és a KB/2— 1880/7. (XI. 19.) sz. határozatában (amely a KISZ­Értesítő 1981/2. számában jelent meg) megjelölte a szükséges tennivalókat. Á KISZ X. kongresszu­sának határozata alapján a területi KISZ-bizott­ságok feladata, hogy javítsák a fiatalok lakóhely­hez kapcsolódó érdekeinek képviseletét és vé­delmét, vegyenek részt a településfejlesztés, a la­kásgazdálkodás, a szolgáltatásfejlesztés és a sza­bad idő eltöltésének feltételeit befolyásoló helyi döntések előkészítésében és megvalósításában.

Next

/
Thumbnails
Contents